Leginkább a nyugdíjasokat sújtja a drágaság
Májusban havi összevetésben 0,8, éves összehasonlításban 8,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint. Az éves maginfláció 5,7 százalékos volt, a nyugdíjasok fogyasztói kosara 11,4 százalékkal drágult 12 hónap alatt. A statisztikusok adatai szerint az év első öt hónapjában 8,6 százalékkal nőtt azt árszínvonal egy év alatt; áprilisban 8,8 százalékos volt az éves árszínvonal-emelkedés üteme.
Áprilishoz képest az élelmiszerek árai 1,6 százalékkal nőttek, amiért az idényáras élelmiszerek 13,4 százalékos drágulása felelős. Az átlagosnál jobban – 1,1 százalékkal – drágultak a szolgáltatások, miután a távolsági közlekedés átlagosan 16,1 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek átlagosan, 0,6 százalékkal drágulnak, az üzemanyagárak 1,1 százalékkal nőttek, míg a tartós fogyasztási cikkek 0,3 százalékkal lettek olcsóbbak egy hónap alatt.
Éves szinten az átlagosnál jobban, 11,2 százalékkal drágultak az élelmiszerek, főleg a péksütemények 32,3 százalékos drágulása nyomán. A háztartási energia ára 31,6, ezen belül a vezetékes gáz 53,3 százalékkal emelkedett, míg az áram 21,2 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk 6,9, a szolgáltatások 8,2, százalékkal drágultak átlagosan. A ruházkodásért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni, míg a tartós fogyasztási cikkek ára 1,6 százalékkal csökken.
—-Késhet a kamatvágás—-
Az infláció vártnál lassabb visszaesése nyomán vélhetően júniusban sem kezd kamatcsökkentésbe a jegybank – nyilatkozták hétfőn londoni elemzők a távirati irodának; a szakértők egyébként a valósnál alacsonyabb inflációra számítottak.
Meglepetést okozott az élelmiszerek lassuló árnövekedése, valamint az, hogy a Főtáv áprilisi tarifaemelése még nem jelent meg az inflációs adatban. Mivel ez utóbbi hatása már érezhető lesz a júniusban, valamint az üzemanyagárak is kissé tovább emelkedtek, a dezinfláció megtorpanására számítunk – olvasható a Takarékbank elemzésében.
Suppan Gergely szerint a következő hónapokban 8,5-8,6 százalék között lesz az infláció, míg szeptemberben a bázishatások kiesése miatt lendületesen – 6,1 százalékosra – csökkenhet az árszínvonal-emelkedés üteme, az év végére pedig 5,1 százalékig csökkenhet a mutató. A Takarékbank makroelemzője úgy látja, hogy ebben a hónapban is elmarad a jegybanki kamatcsökkentés.
Közgazdászok magyarázta szerint a várható nemzetközi trendek is késleltethetik a kamatvágást, mert az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mégsem kezd kamatcsökkentésbe, míg az Európai Központi Bank is 4,50 százalékra emeli irányadó kamatát az év végére.
Júliustól viszont több befektetési bank elemzése szerint ugrásszerűen javul a kamatvágás esélye, mivel a Monetáris Tanácsból mandátumuk lejártával távozik a keményvonalas pénzpolitikát követő, héjának tartott Auth Henrik és Adamecz Péter alelnök, így kisebbségbe szorulhatnak a májusban a kamatszint megtartására voksoló testületi tagok. Mint azt pénteken közölték, akkor egy szavazatnyi többséggel döntött a Monetáris Tanács az alapkamat változatlanul hagyása mellett, és Simor András elnök is a monetáris szigor fenntartása mellett voksolt.
Középtávon továbbra is egységesek az elemzők: valamennyi jelentős befektetési bank (a Dresdner, a Merrill Lynch és a Goldman Sachs is) 7 százalékos jegybanki alapkamatra számít december végén – írja jelentésében a távirati iroda.
