Mostanság, amikor a nyugati sajtó és média naponta hírek tucatjait közli a klímaváltozásról, nem is hat furcsának a számítógépek áramfogyasztásával vevőket toborozni. A nagygépek, azaz a szerverek teljesítményét nehéz a végtelenségig fokozni, így az eladások növeléséhez új hívószavakat kell találniuk az olyan meghatározó gyártóknak, mint az IBM, a Dell, a HP vagy a Sun. Persze nem volt nehéz rálelni az eladásösztönző pontra, hiszen rohamosan emelkedik a cégek villanyszámlája. És nem az éjszakára az irodában égve felejtett villanyok, hanem az adatközpontok egyre hatalmasabb – megawattokban mérhető – áramfelvétele nyomán: ma már ezek teljes üzemeltetési költségének egynegyede energiára megy.
A következő években exponenciálisan növekednek a vállalati adatközpontok hűtési és energiaköltségei.
Amerikában az ország áramfogyasztásának immár legalább 1,2 százaléka (más becslések szerint akár 3-4 százaléka) jut a nemritkán több száz internet- és adatbázis-szerverből, valamint a távközlési hálózatokat kiszolgáló eszközökből álló adatközpontokra. Tavalyelőtt 123 milliárd kilowattóra energiát fogyasztottak e gépek, miközben a tényleges feladatra (az internet, a távközlés kiszolgálására, vagy az adatbázisok kezelésére) csak az energia pár ezrelékét használják. A többi egyszerűen hővé alakul, amit ismét csak energiafaló klímaberendezésekkel kell ellensúlyozni. Szakértők szerint ma az informatikai iparág ott tart, ahol az 1973-as olajválság előtti autóipar. A szektor mind nagyobb számú, és egyre kevéssé hatékony berendezésekkel terheli a környezetet, mert tervezésüknél mindeddig nem volt szempont az energiahatékonyság, miközben az internet és az informatika villámgyors terjedése miatt sokszorosára nő a szükséges számítási kapacitás. A következő években így exponenciálisan növekednek a vállalati adatközpontok hűtési és energiaköltségei.
Több cég, köztük a Sun Microsystems már évekkel a klímaváltozási hírözönt megelőzően elkezdte a gépek áramfogyasztásának csökkentését célzó kutatásait. A Sun újabb mikroprocesszorait használó szerverek például 1 wattnyi áramra vetítve érezhetően nagyobb teljesítményre képesek, mint egyes konkurensek hasonló árkategóriájú gépei – állítják a társaságnál.
A Sun magyarországi leánycégének megbízásából a GKIeNET a napokban publikált egy friss kutatást az informatikai energiatakarékosságról. A legnagyobb „szerverfogyasztó”, a pénzügyi szektor informatikai környezet-tudatosságát boncolgató tanulmány készítői 15 hazai nagybank és biztosító számítástechnikai vezetőjét faggatták. Az eredmény elgondolkoztató: lényegében egyetlen helyen sem foglalkoznak érdemben azzal a kérdéssel, hogy elképesztő méretű nagygépeik több tízezer wattot fogyasztanak. Persze Amerikában jóval nagyobbak a központok, ott akár egy 30-40 ezer fős kisváros energiaszükségletét is képes elfogyasztani évente egy gépterem.
Az említett kutatás rávilágított: az informatikai vezetők nem is látják a villanyszámlát, s ami fontosabb, a környezettudatos üzemeltetés mint követelmény egyetlen esetben sem szerepel a kimondott, vagy akár kimondatlan felső vezetői elvárások közt. Egyébiránt e téren a legfejlettebb országok sem járnak sokkal előrébb, az ottani szakemberek számára is újdonság a környezettudatos informatika, különösen az energiatakarékosság kérdése. (A PC-k és más hardverek leselejtezése terén már léteznek szigorú szabályok; a legtöbb cégnél Magyarországon sem dobják a kukába a veszélyes hulladéknak számító elhasznált gépeket, alkatrészeket.)
A Sun mellett a többi multi sem tétlenkedik Az IBM-nél két hete jelentették be, hogy évi egymilliárd dollárt szánnak az adatközpontok áramfelvételének csökkentését segítő eszközök és szolgáltatások fejlesztésére, beüzemelésére. Három év alatt úgy kívánják megduplázni kapacitásaikat, hogy egyetlen wattal sem nő majd az áramfogyasztás. A HP szintén lép ebbe az irányba: a mai 86 adatközpontját mindössze 6 (!) helyre sűríti, a térkialakítás, a hatékonyabb hűtési megoldások mellett áttervezik az elektromos rendszereket, továbbá energiafelhasználást szabályozó szoftvereket állítanak üzembe. E fejlemények kiválóan példázzák: van még mit tenni az energiahatékonyság terén. Ráadásul az ilyen beruházások pár év alatt meg is térülhetnek a villanyszámla végösszegén.
Költségfaragók
KONSZOLIDÁCIÓ ÉS VIRTUALIZÁCIÓ. Eddig jellemzően minden új feladatra külön célgépet szereztek be. Ezek kihasználtsága sokszor 10 százalék alatti, fogyasztásuk és helyigényük viszont ugyanannyi, mint a jól kihasznált gépeké. Azaz, a feladatokat újra kell osztani. Ezt általában olyan szoftverekkel segítik, amelyek egyetlen gépet egyidejűleg több virtuális gépként használnak, így javítva a kihasználtságot.
VÉKONY KLIENESEK. Egyes irodai PC-s munkaállomásokat egyszerűsített apró berendezésre cserélnek, amely csak pár wattot fogyaszt 80-100 helyett, miközben az adatokat és az operációs rendszert a vállalati szervereken tárolja, ami az adatbiztonságot is növeli.
HATÉKONYSÁGNÖVELÉS. Kisebb helyet foglaló, hatékonyabb szerverek használata; megfelelő hűtés és jobb fizikai elhelyezés az egyre túlterheltebb adatközpontokban; az áramellátás korszerűsítése, a fogyasztás figyelése, a szükségtelenül működő gépek irányított lekapcsolása.
