Gazdaság

Oktatás és kultúra: Igazolatlan hiányzások

Az oktatásban a tandíj bevezetésére futotta Hiller István reformlendületéből, de a kultúra területén is csupán a filmes szakma elégedett.

Tandíj ügyében gyere el! – ezt az sms-t kapta Hiller István oktatási és kulturális miniszter egy hajnalon, még tavaly nyár közepén Gyurcsány Ferenctől, akivel előző este sokáig beszélgettek az oktatásügy aktuális kérdéseiről. Néhány óra telt el, és megszületett a döntés a miniszterelnök fejében. „Fél nyolckor találkoztunk nála, és megbeszéltük, hogy megcsináljuk” – idézte fel a történetet a Mozgó Világban maga a tárcavezető, aki e kezdőlökés nyomán nyúlt bele radikálisan a felsőoktatás finanszírozási rendszerébe, amikor tanévkezdet előtt bevezette a fejlesztési részhozzájárulásnak elkeresztelt tandíjat. Az eredeti menetrend szerint a koalíció csak 2010-ben vállalta volna ezt a népszerűtlen lépést – mármint ha kormányra kerülnek. A szakértők szerint a racionális és szükséges intézkedést azonban a kabinet végül azzal a tudattal vállalta a ciklus elején, hogy a borítékolható felháborodás-hullám néhány hónap alatt kifullad, és nem húzódik el a következő választásokig. Ám lendület az oktatás területén ezzel majdhogynem ki is fulladt.


Oktatás és kultúra: Igazolatlan hiányzások 1

Hiller IstvánOsztályzat: 3Díjazás: félhavi prémium


A szakértők úgy látják: Hiller István a közoktatásban nem vállal fel fontos döntéseket. „A kultúrára és a felsőoktatásra helyez nagyobb figyelmet, miközben nem látható, hogy az előző miniszter idején elindult reformokat kívánja-e folytatni a kabinet, s ha igen, milyen irányban” – összegzi erős hiányérzetének okát Szűcs Tamás, az alapítványi formában működő Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) igazgatója. Ráadásul a közoktatásban is megjelent a megszorítás: emelkedett a pedagógusok kötelező óraszáma. Ez utóbbi Szűcs szerint ésszerű és szükséges döntés, bár nyilván sokak egzisztenciáját keményen érinti. Az igazgató azt, a reformok melletti határozott miniszteri kiállást viszont hiányolja, amely az egészségügyben tapasztalható. Ezzel együtt négyes osztályzatot ad Hillernek.

A kormányprogram oktatási részének egyik sarkalatos pontja volt az az ígéret, miszerint „fellépünk az iskolai szegregációval szemben”. Ehhez képest az OKM-ben éppen Hiller szüntette meg a roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztosi posztot.
Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány vezetője – mellesleg Mohácsi Viktóriának, a jelenleg az Európai Parlament képviselőjeként tevékenykedő volt miniszteri biztosnak a testvére – azt kifogásolja, hogy az alapítványuk hiába kérte a tárca állásfoglalását, segítségét a (szocialista vezetésű) miskolci önkormányzattal szemben folytatott közérdekű perük kapcsán. A bíróság ugyanis első fokon megállapította, hogy az önkormányzat származási alapon elkülönítő iskolát tart fenn. Ekkor kellett volna a minisztériumnak egyértelműen leszögeznie, hogy elítéli ezt a gyakorlatot – mindez elmaradt. Mohácsi a miniszter integrációban kifejtett tevékenységét „gyenge kegyelemkettesre” értékelte.

KULTÚRPROGRAM. Szakértői vélemények szerint tehát a miniszter munkaideje nagy részét a kultúrának szenteli. Ám e téren sem feltétlenül elégedettek az érintettek. Átgondolatlannak tartja például Farkas Ágnes, a Nemzeti Színház gazdasági igazgatója azt az elképzelést, hogy a tárcavezető felszámolná több állami kulturális intézmény gazdasági önállóságát. A gazdasági igazgató szerint az előrehaladott stádiumban lévő terv megvalósítása komoly fenntartási és működési problémákat okozhat.

Négy évre biztosította be a miniszter a hazai filmgyártás stabil finanszírozását a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal tavaly kötött megállapodásban, amely Grünwalsky Ferenc filmrendező, az alapítvány vezetője szerint a filmtörvénnyel azonos jelentőséggel bír a szakma számára. Úgy véli, felpezsdíti majd a filmgyártást az a lehetőség, miszerint a magánbefektetők az alkotás költségvetésének 20 százalékáig a befektetett összeg után jelentős adókedvezményben részesülnek. Így Hiller teljesítményét négyesre osztályozta.


Főbb intézkedések

■ Emelték a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatásban.
■ A fejkvóta rendszerről a tanulócsoport alapú rendszerre állították át a finanszírozást.
■ Módosító javaslatot nyújtott be a tárca a médiatörvényhez.
■ Bevezették a fejlesztési részhozzájárulást (fer) – valójában a tandíjat – a felsőoktatásban.
■ A minisztérium csökkentette az államilag finanszírozott képzésre felvehető hallgatók létszámát.
■ Áttekintették az egyházi iskolák állami finanszírozását.
■ Megvonták a diákok utazási kedvezményét.
■ A megújulás programja címmel 2006 decemberében elkészült a kormány kulturális stratégiája.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik