Nagy átrendeződést mutat az IMD által összeállított, a világ országait versenyképességi szempontok alapján rangsorba állító idei elemzés. A lista szerint a feltörekvő országok egyre inkább felzárkóznak az éllovas Egyesült Államokhoz, s szorongatják a hagyományosan erős, fejlett ipari országokat.
Az 55 szereplőt tartalmazó listát továbbra is az Egyesült Államok vezeti; a dobogós helyeken még Szingapúr és Hongkong található. A különböző versenyképességi tényezők alapján összeállított listán 40 ország ért el javuló mutatókat, s csupán 15 gazdaság pozíciói romlottak. Ez arra utal, hogy csökken a különbség a vezető ipari országok és a világ többi része között. Az elmúlt években a felzárkózási folyamat legerősebben Kínában, Indiában, Oroszországban, Szlovákiában, Észtországban, Ausztriában, Ausztráliában, Dániában, Svájcban és Hongkongban mutatkozott meg. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ezen országok mindegyike a legelőkelőbb pozíciókban jelenne meg a rangsorban, inkább a felzárkózás sebességére vonatozik.
Az előbbi államokkal szemben veszít pozícióiból Argentína, Brazília, Mexikó, Törökország, a Fülöp-szigetek és Franciaország, s ez várhatóan előbb-utóbb helyezésbeli lemorzsolódásban is testet ölt majd.
A felzárkózás gazdasági adatokban is megmutatkozik: Kína, Oroszország és India együttesen több mint 1700 milliárd dollár devizatartalékkal rendelkezik. Az IMD szerint egyre jellemzőbb a világgazdaságra, hogy ez idáig kicsinek számító, dél-ázsiai, indiai, kínai és orosz cégek kezdenek globális terjeszkedésbe. A feltörekvő piacokból feltörekvő hatalmi centrumok válnak. Az erők ilyen átcsoportosítását a fejlett ipari országok aligha fogják karba tett kézzel nézni, s erős lobbipozícióikat kihasználva protekcionista intézkedéseket sürgetnek majd. Ez az attitűd azonban eltér a korábbi, elsősorban piacvédelemre épülő befolyásolási technikától. Az új protekcionizmus a vállalatirányítás, a környezetvédelem, a szellemi tulajdon védelme és a közösségi jogok hívószavain keresztül próbál meg majd fellépni.
Magyarországról szólva a jelentés pozitívumként emeli ki az élénkülő tőke be- és kiáramlást. Javulás tapasztalható a kormányzat gazdaságfejlesztő politikájában, valamint a városok fejlettségében is. A negatívumok között többek között az adóelkerülés elterjedtebbé válása, a viszonylag nagy munkanélküliségi ráta, valamint a súlyos államháztartási hiány kerül szóba.
