Előbb éri el a péri reptér utasforgalma az egymilliót, mint a vasút a gönyűi kikötőt – kesereg az áruforgalom „normális vágányra” terelésében érdekelt egyik helyi vállalkozó. A kijelentés értelmezéséhez talán nem árt tudni, hogy a Győrtől délkeletre fekvő légi bázison négy év alatt mindössze 40 ezer utas fordult meg…
KÖZPONTI KÉRDÉS. A megyeszékhelytől északkeleti irányban fellelhető kikötő teljes értékűvé válása a vasúti kapcsolaton múlik: a Győrszentivánig meglévő iparvágányt kellene meghosszabbítani egészen a Dunáig, s ezzel kialakulhat egy nagy, vízi, légi és közúti összeköttetéssel rendelkező logisztikai központ. A csaknem 12 kilométeres szakasz és egy felüljáró kiépítése, valamint az ezzel járó, mintegy 25 hektárt érintő területrendezés azonban nem a terepen bukott el, hanem az íróasztalon: már három ízben írt ki közbeszerzési pályázatot az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Hatóság (Édukövizig), s az akkor még 8-9 milliárd forintra becsült beruházásra csak nem sikerült megtalálni a kivitelezőt. Pedig jobbnál jobb nevű cégek indultak már a 2006 februárjában meghirdetett első tenderen is: a Strabag, a Vegyépszer, a Swietelsky, a Hochtief, vagy a 2005-től a francia Colas csoporthoz tartozó Hoffmann. A hét résztvevő közül végül csak kettő – a Vegyépszer és a Hoffmann vezette konzorciumok – ajánlatát fogadta el az ajánlatkérő, öt másikét érvénytelennek ítélte. Utóbbiak közül három jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDb), amely megállapította: a két alkalmasnak talált pályázat éppúgy érvénytelen, mint a formai hibák miatt kizártak. Ezért a KDb elmarasztalta és 5 millió forintra büntette az Éduköviziget. „Ekkor ugyan felmerült, hogy szerződést bontunk a képviseletünket a tendereztetés során ellátó Buda Ügyvédi Irodával, ám ez esetben a bírságot magunknak kellett volna állnunk” – ismerte el a Figyelőnek Janák Emil, az Édukövizig vezetője.
Akadt pályázó, amely 11,1 milliárdot kért volna a 6,5 milliárd forintra taksált munkáért, míg egy másik 4,6 milliárdért is elvállalta volna. Rajz: Tóth Róbert
Az eredménytelen eljárás után öt hónappal újabb felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, 6 napos (!) jelentkezési határidővel. Az Édukövizig igazgatója szerint az ügyvédi iroda ezúttal egyszerűen elnézte a határidőt. Az idő rövidségén felbőszült Hochtief nem is jelentkezett, csípőből indított jogorvoslati eljárást az abszurd ajánlatkérés ellen. A KDb ezúttal a kiírás miatt rótt ki 11 millió forintos bírságot – ez szintén a lebonyolító jogi képviselőt érinti -, ám azt nem kifogásolta, hogy a Vegyépszer vezette Port 2006 nevű konzorciummal az Édukövizig 7,3 milliárd forintos szerződést kössön. A kizárt öt jelentkező meg sem állt a döntőbizottságig, ám később egyikük – a két kisebb céggel közösen induló Viadom – visszavonta jogorvoslati kérelmét. (A hátraarc okairól szerettük volna megkérdezni az építőipari cég álláspontját, ám Mechler Zoltán vezérigazgató lapzártánkig elérhetetlennek bizonyult.) Az Édukövizig végül – mint Janáktól megtudtuk: a kapcsolódó uniós támogatás okán a projektben részt vevő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kifejezett kérésére – mégis elállt a Port 2006-tal kötött szerződéstől. Brüsszel ugyanis jó néven veszi, ha egy hasonló volumenű beruházásnál több jelentkező közül lehet választani, ráadásul a 11 milliós büntetés is árnyékot vetett a projektre.
Ez év januárjában aztán harmadszor is nekifutottak a tendernek. Ezúttal gyorsított – egyfordulós, előminősítés nélküli – közbeszerzési eljárást írtak ki, szűk egy hónapos határidővel, s a beérkezett öt pályázat közül kettőt fogadtak el. A pályázók új konzorciumokat kreáltak: a Viadom és a Betonút most azzal a Közgéppel fogott össze, amely korábban még a Vegyépszerrel indult. Utóbbi ezúttal a Hídépítőt és a Montaviát magában foglaló Vasmacska konzorcium tagjaként 11,1 milliárdos ajánlattal rukkolt elő. Ez másfélszer (!) több volt, mint az előző fordulóban legjobbnak ítélt licit – amelyet részben szintén a Vegyépszer jegyzett. A sajátos húzással az építőipari cég aligha gondolhatta komolyan, hogy elviheti a pálmát, hiszen például a kizárt Strabag 4,6 milliárdért is vállalkozott volna a beruházásra. A részletekről Tímár Gyulánál, a Vegyépszer elnök-vezérigazgatójánál is érdeklődtünk; ő azzal hárította el megkeresésünket, hogy a gönyűi tenderről nem tud nyilatkozni.
Végül a Győr-Gönyű VBK nevű csoport 5,7 milliárdos ajánlata bizonyult nyerőnek, noha a mezőnyben ez volt a második legdrágább. Az alkalmi csoportosulás a Betonút, a Közgép és a Viadom triumvirátusa – vagyis az a cég is résztvevője, amely egy fordulóval korábban még a vesztes oldalon állva jogorvoslati kérelemmel élt, majd visszavonta azt. Ezúttal a Strabag támadta meg a KDb-nél a kiíró Édukövizig döntését, ám Janák Emil szerint a bizottság ezúttal megértőbb volt: nem szabott ki bírságot, mivel – az uniós gyakorlathoz közeledve – változtatott a jogértelmezésén. Ugyanakkor megsemmisítette az ajánlatkérő tenderfelhívását és az azt követő döntéseit is.
VÉGTELEN TÖRTÉNET? Május elején aztán negyedszer is megjelent a tenderkiírás, amelyre ezúttal egy hónapos határidőt adott az Édukövizig. A feladat nem változott, a beruházás becsült költsége viszont 6,5 milliárdra mérséklődött. Ennek okát Janák Emil abban jelölte meg, hogy az NFÜ kérésére ezúttal a beruházás tartalékkerete nem szerepel a kiírásban. „Ha arra mégis szükség lesz, úgy külön meg fogjuk pályáztatni” – tette hozzá az igazgató, aki szerint a 2008. július végi határidőig elkészülnek a kivitelezéssel. A KDb-nél viszont nem tudták cáfolni azt a feltételezést, miszerint nincs olyan törvényelőírás, amely megakadályozná, hogy a sikertelen eljárások sora a végtelenségig folytatódjon. Ami azért lenne különösen kellemetlen, mert ez esetben keresztet vethetnek a beruházás finanszírozásának háromnegyed részét adó uniós forrásokra.
