Amerikában télen lehet profitálni tőzsdei befektetésekből, míg a nyáron részvényekre váltott pénz értéke jó eséllyel csökken – állítja a Stock Trader’s Almanac nyomán a Figyelő legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számában megjelenő elemzés.
Csak télen nyertek
Tény, hogy ha valaki 1950-ben 10 ezer dollárt úgy fektetett be, hogy minden évben október végén a Dow Jones iparindex papírjait vásárolta, majd májustól októberig fix hozamú kötvényekre váltott, 2006-ig 544 ezer dollár hozamra tett szert. Ez megközelítőleg kétszer akkora, mint amit 1950-ben részvényt véve, s máig megtartva el lehetett érni. Aki pedig pont fordítva csinálta, azaz telente ült állampapírban, nyaranta pedig részvényben, az nemhogy egy vasat sem keresett 56 év alatt, de még el is veszített a kezdeti 10 ezerből 272 dollárt.
A lényeg az, hogy az amerikai tőzsdén, hosszú távra visszatekintve az emelkedés lényegében kizárólag november és április vége között történik, míg a nyári hónapokban jó, ha nem bukik a befektető. Az amerikai példa nyomán szerte a világon megvizsgálták, hogy a „Sell in May and go away”, azaz „Adj el májusban és menj nyaralni” jó tanács miként működik. Mint kiderült, sok helyen – például Angliában – még egyértelműbben kiütközik ez az összefüggés, mint a tengerentúlon.
Lelki alapok
Amerikában azt tartják, hogy az év elejének jó teljesítménye nagyrészt a befektetői pszichológiával magyarázható, és az „új év, új remények” kifejezéssel írható le. Másrészt likviditási ok is van: az éves bónuszokat is ekkor fektetik be az emberek. A jó hangulat általában kitart tavaszig, ilyenkor a korrekciókba szinte mindig belevásárolnak a befektetők. Aztán jön a május, amikor ellustul a piac. Az invesztorokat sokkal inkább az kezdi el foglalkoztatni, hová szórják el a tőzsdén keresett pénzeket, mint hogy újabb célpontokat keressenek. Nyáron aztán lecsökken a forgalom, pang a piac, a nyereségek egy részének felélése van soron.
Visszatérve a szabadságról, a befektetők egyrészt realistábban szemlélik a gazdaság és a cégek helyzetét, másrészt beindul az iskola, új költségek adódnak, s eleve rémséges visszatérni a henyélés után újra a dolgos és stresszes hétköznapokhoz. A pszichológia itt is szerepet játszik: mivel szeptember történelmileg a legrosszabb hónap, október pedig a tőzsdekrachoké, mindenki óvatoskodik egy sort. Aztán szép lassan beindul a vonat, s ahogy közeleg a tél, mindenki tudja, hogy jön majd a szokásos év végi emelkedés, és ez általában önbeteljesítő jóslatként valóra is válik.
Itthon is működik
Ami Budapestet illeti, az elmúlt 10 év adataiból az látszik, hogy a tél nálunk is tisztességgel agyonverte a nyarat: az 5 mínuszos félévből 4 nyári volt, más szemszögből nézve az elmúlt 11 télből 10-szer emelkedett a budapesti tőzsde.
Ennek ellenére a számok gondos tanulmányozása után az sem állítható, hogy a meleg hónapokra érdemesebb volt magunkat távol tartani a tőzsdétől.
(A Figyelő legfrissebb számában megjelent írásban részletesen olvashat a pesti börze irányadó mutatója és az évszakok közötti összefüggésről, és persze az e fajta elemzés korlátairól, valamint a tőzsdei almanachokból kiolvasható egyéb összefüggésekről is.)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
