A jegybankelnök és a miniszter a Magyar Atlanti Tanács budapesti konferenciáján szólalt fel, amely a tőkeexport motivációit, makrogazdasági és diplomáciai hatásait vizsgálja. A pénzügyminiszter által ismertetett adatok szerint a kiáramló magyar működő tőke összege a kiugró 2003. évi 1,4 milliárd euró után 2004-ben 0,8 milliárd, 2005–2006-ban pedig egyaránt 2,1 milliárd euró volt.
A magyar gazdasági növekedés forrásait 2009-ig nemcsak a költségvetés ezermilliárd forinttal csökkenő igénye, illetve az Új Magyarország Programban felhasználható 700 milliárd forint jelenti, hanem a magyar cégek terjeszkedése is a világ leggyorsabban fejlődő piacain: Indiában, Kínában és Oroszországban – fejtette ki.
Simor András kiemelte: „a magyar vállalatok külföldi befektetései alapvetően nem hazai beruházások helyett valósulnak meg, hosszabb távon ennek hatására javul a tőkekivitelt lebonyolító magyar cégek jövedelmezősége, ennek következtében a különböző piaci változásokat jobban tudják majd kiheverni, stabilabb lesz ezeknek a cégeknek a gazdálkodása”.
Az MNB szakértői szerint középtávon a makrogazdasági vonatkozásokat tekintve kedvező hatásai lehetnek a tőkeexportnak, mivel a magyar tőkekivitel révén fejlődő külföldi cégek előbb-utóbb jövedelmet termelnek, egyre inkább bevételt, hozamot eredményeznek a magyarországi vállalatoknak – tette hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
