A parlament tavaly decemberben hozott határozatot arról, hogy készüljön törvényjavaslat a vállalkozói körbetartozások mérséklésére.
Az első változat – amely a közbeszerzési törvény módosításába tett be ilyen passzusokat – még a múlt év végén el is készült, de a vállalkozók körében akkora ellenállást váltott ki, hogy a parlament gazdasági bizottsága kivetette az ominózus szakaszokat a törvényből. Helyette készült egy új, komplexebb változat, amely most került az Országgyűlés elé.
Az első verzióban különösen azt nehezményezték – a főleg építési – vállalkozók, hogy akkreditívet kellett volna nyitniuk az alvállalkozóik kifizetésére. Az akkreditív költsége pedig – mint akkor Tolnay Tibor az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az MTI-nek nyilatkozta – elvitte volna a vállalkozás hasznát.
Készülő javaslatok
Az igazságügyi és rendészeti miniszter most beterjesztett törvényjavaslatának indoklása utal arra, hogy a körbetartozást más, szintén napirenden lévő törvénymódosítás is fékezi. Például a nemrégiben kihirdetett Btk. módosítás a cégvezetők felelősségének erősítésével szolgálja ezt. A cégeljárások módosításáról szóló törvényjavaslat a cégek „eltűnését” is nehezíti, az egyéni cégek alakításának – hamarosan megteremtendő – lehetősége pedig a csődeljárás alá vonná a mai egyéni vállalkozókat is.
A javaslat a csődtörvényben megtartja azt a szabályt, hogy a hitelezőnek mindenekelőtt fel kell szólítania az adóst a teljesítésre. Új szabály viszont az, hogy a fizetésképtelenséget a bíróság akkor állapítja meg, ha a teljesítést követő 15 napon belül az adós nem vitatta a követelést, majd az ezt követő felszólításra sem fizetett. (A javaslat egy korábbi változatában az adós csak a felszólítás kézhezvételét megelőző napig vitathatta volna a hitelező követelését. Ekkortól már csak a fizetéssel kerülhette volna el a felszámolási eljárást.)
A közbeszerzési törvény módosítása kimondja, hogy ilyen eljárás csak akkor indítható, ha az ajánlatkérő rendelkezik a fedezetével. A megkötött szerződés lényeges pontjait az ajánlatkérőnek közzé kell tennie a saját honlapján (feltéve, hogy van neki ilyen nyilvános felülete). Az üzleti titkok azonban nem hozhatók nyilvánosságra.
Amennyiben a vállalkozó teljesít, ettől számítva 15 napon belül el kell kezdeni az átadás-átvételi eljárást. Az építési beruházásoknál 15 nap elteltével a teljesítésigazolást akkor is ki kell adni, ha a megrendelő késlekedik az átvétellel. A kifizetést, vagy annak megtagadását szintén közzé kell tennie az ajánlatkérőnek a honlapján. A kifizetés határideje a teljesítéstől számított 30 nap (uniós forrásból származó beszerzésnél 60 nap). A megrendelő és a vállalkozó azonban halasztott vagy részletfizetésben is megállapodhat. Ha ezek a határidők lejártak, akkor az ajánlattevő vállalkozó azonnali fizetési megbízást nyújthat be az ajánlatkérő bankszámlája terhére.
A közbeszerzési törvény kimondja még, hogy a közbeszerzési szerződés semmis, ha kizárja, vagy korlátozza az ajánlatkérő – mint erősebb fél – felelősségét.
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) úgy módosul, hogy az építési szerződéseknél a vállalkozónak automatikusan zálogjoga keletkezik – a díja erejéig – a megrendelő olyan ingatlanán, amelyen a vállalkozó munkát végez. A jelzálogot azonban a vállalkozónak be kell jegyeztetnie az ingatlan-nyilvántartásba. Szakértői becslések szerint a körbetartozás nagysága a magyar gazdaságban 200 milliárd forintra tehető. Ennek csaknem fele az építőiparban halmozódott fel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
