A Pénzügyminisztérium – az első hónapok adatai alapján – többször is lefelé módosította az éves várható hiány prognózisát. Mint arra a dokumentum is rámutat: márciusban a pénzforgalmi előrejelzés a GDP 6,3 százalékára, az ESA95 módszertan szerinti deficit előrejelzése a GDP 6,7 százalékára változott. A tárca szerint azonban az első negyedévi információk alapján indokolt a prognózis kismértékű, további javítása.
Így a legfrissebb (április közepén készült) előrejelzés szerint a központi költségvetés, a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmi hiánya várhatóan a GDP 6,2 százaléka, a kormányzati szektor ESA95 szerinti hiánya a GDP 6,6 százaléka lesz 2007-ben.
Módosult az inflációs prognózis
A dokumentum az idei inflációs előrejelzést 7 százalékban határozta meg, amely magasabb a konvergenciaprogramban szereplő értéknél. A jelentés szerint az eltérés fő oka, hogy a központilag szabályozott körben a tényleges áremelkedés nagyobb, és a piaci árak körében – elsősorban az élelmiszereknél – a vártnál erőteljesebb és tartósabb az inflációs ütem növekedése.
Az aktualizált jelentés szerint az elvárt adóval összefüggő, 45 milliárd forintos bevételkiesést a központi egyensúlyi tartalék lefaragása ellentételezi. Az államháztartás nettó kiadásait 75 milliárd forinttal növeli a közszférában született bérmegállapodás. A vártnál magasabb infláció miatt pedig 60 milliárd forinttal emelkednek a nyugdíjkiadások.
A pénzforgalmi előrejelzés mindeközben azzal számol, hogy a járulékokból, a személyi jövedelemadóból és jövedéki adóból mintegy 100 milliárd forint többletbefizetés várható (ez a GDP 0,4 százaléka). A konvergenciaprogramban feltételezettnél erősebb árfolyam és az alacsonyabb hozamok következtében 70 milliárd forinttal lesznek alacsonyabbak a kamatkiadások, mint eredetileg tervezték (egyes szakértők szerint a program írásakor szándékosan igen gyenge forinttal számoltak). Az egyenleget az is javítja, hogy a tervezettnél végül 68 milliárd forinttal kisebb adósságátvállalásra kerül sor.
Változtak a külkereskedelem egyensúlyi mutatói is. A mostani előrejelzés szerint az export már nem 10,6 százalékkal nő az idén, hanem 12-vel, az import pedig a korábbi jóslatban szereplő 8,1 százalékkal szemben 9,4-del bővül. A folyó fizetési mérleg tervezett hiánya azonban változatlanul a GDP 5 százalékának felel majd meg, s a külső finanszírozási igény sem módosult, az továbbra is a GDP 3,6 százaléka.
A reform java még hátravan
Egyes szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy sokkal könnyebb a tavaly végül a GDP 9,2 százalékát elért hiányt az idén 6,6 százalékra csökkenteni, mint a konvergenciaprogramban jövőre előírt 4,3 százalékos célt elérni. A közgazdászok zöme szerint az államháztartási reform elindult ugyan, de a munka java még hátra van és a jövő évi teljesítés szempontjából nem éppen jó előjel, hogy a beruházások az idén a vártnál jóval nagyobb mértékben esnek vissza.
Sokan felróják, hogy a kormányzat még mindig adós a jövő évre beígért ingatlanadó szabályozásával (sőt, nemcsak a részleteivel, de még a szakmai koncepciójával is) és egyelőre nincs döntés a több-biztosítós egészségügyi rendszerre való áttérésről sem.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
