-Hazai fejlesztésű „űrtermékként”a közvélemény a mai napig csak azt a Pille dózismérő műszert ismeri, amellyel 27 évvel ezelőtt Farkas Bertalan repült. Nem kellene jobban propagálni a honi űripart?
Fotó: Hartyányi Norbert
– Magam is furcsállom, hogy az érdeklődés mindeddig csekély volt. Tavaly novemberben, a Budapesti Műszaki Főiskolával közösen, nemzetközi szintű konferenciát rendeztünk a repülőgép- és az űripar kérdéseiről. Itt a kontinens számos vezető cége és az Európai Űrügynökség, az ESA is képviseltette magát. A százszámra küldött meghívók ellenére mindössze egyetlen tévétársaság érdeklődött az esemény iránt. Talán valami nagy szenzáció, vagy botrány kellett volna, hogy nagyobb figyelmet keltsen az esemény. Az utóbbi hetekben viszont Charles Simonyi űrrepülése, valamint a Talentis programban Biatorbágy és Herceghalom között készülő tesztközpontunk már jóval kedvezőbb visszhangot kapott, bár sokszor „űrközpontként” tudósítottak erről, ami enyhén szólva túlzás. Ott egy repülés- és űrtechnológiai készülékek bevizsgálására is alkalmas centrumot építenénk. Ehhez sikerült megnyernünk az IABG-t, a szakma német tesztközpontját stratégiai partnernek.
– Ha űrkikötő nem is lesz a Zsámbéki-medencében, azért Charles Simonyi magyarországi látogatása is erősítheti az iparág helyzetét.
– A legfőbb cél most az, hogy teljes jogú tagságot nyerjünk az Európai Űrügynökségben. Ebben, nagyon áttételesen, talán segíthet a mi központunk, vagy éppen Simonyi utazásának kedvező visszhangja. Magyarország felvételi kérelmét azonban még jóval a két bejelentés előtt jóváhagyta az ESA. A következő hónapokban érkeznek a szervezet szakértői, hogy tisztázzák a csatlakozás konkrét feltételeit.
– Miért jó ez a hazai űriparnak?
– Az ESA-t bizonyos mértékig az Európai Unióhoz hasonlítanám, hiszen hasonló pályázati rendszerben lehet fővállalkozói megrendelésekhez jutni, és ezzel hatalmas piac nyílik meg előttünk. Egy olyan bizalmi iparágban, mint az űrkutatás, vagy akár a repülőgépalkatrész-ipar, nagyon fontos jelzés, ha tagságot nyerünk.
– Adókedvezménnyel gyorsíthatná a piaci lehetőségek kihasználását a kormány?
– Nem csupán pénzről van szó, az űripar nem biankó csekket kér az államtól. Már annak is örülnénk, ha az érthetetlen bürokratikus akadályok enyhülnének némileg. Az építkezés helyén egy régóta használaton kívüli, összedőlőben lévő épület bontási engedélyére is fél évet kellett várnunk.
52 éves, nős, két gyermek édesapja
Végzettsége
: híradástechnikai mérnök (Kandó Kálmán Főiskola)
Kedvencek
Film › Gladiátor, Dákok
Könyv › Desmond Morris: A csupasz majom
Zene › Mozart, Debussy, Creedence Clearwater Revival, Beatles
Hobbi › természetjárás, horgászás, vitorlázás
– Egy komolyabb készülék 20 millió forint körül van, így 80-100 millió forint alatt nem nagyon lehet laborépítésbe fogni. Ugyanakkor el kell oszlatnom egy nagyon fontos tévképzetet: nem igaz, hogy csak évtizedek múltán térülnek meg a high-tech kutatásokra fordított összegek. Nem feneketlen zsák, hanem nyereségesen művelhető szakma a miénk, hiszen a speciális űrbeli körülményeknek megfelelő, ilyen minősítéssel rendelkező egyetlen apró műszer is több millió forintért értékesíthető.
– Fokozhatja-e az érdeklődést az űrkutatás iránt, a minap, egy másik naprendszerben felfedezett, Földhöz hasonló bolygó ?
– Aligha, hiszen amíg a csillagászatban a 20 fényév nagyon közeli távolság, az űrkutatás számára jelenleg áthidalhatatlan. Nem valószínű, hogy a következő űrturista erre a bolygóra eljuthat, még ha a klímája kellemes is. A viccet félretéve: nyilván sokak fantáziája beindul, novellákat, regényt is írnak majd, s talán még Hollywood is „rárepül” a sztorira.
– Egy friss hír szerint csillagászok részben űrbéli eredetűnek tartják a globális felmelegedést.
– Jelenlegi ismereteink, akárcsak az űr esetében, még meglehetősen hiányosak. Az emberiség pedig még jelenleg kellően öntelt, semhogy alázattal viszonyuljon bolygónkhoz, a Földhöz. Pótcselekvésnek tartom azokat az elképzeléseket is, amelyek szerint „űrbéli napernyővel” kellene küzdeni a felmelegedés ellen.
