Megfékezett forintok

Többen is lemaradtak a BKV Zrt. hétfői sajtótájékoztatójának elejéről, mert késett a buszuk. A fővárosi tömegközlekedési társaság vezére, Antal Attila nem tudta megígérni, hogy ez többé nem fordul elő, a tájékoztató után azonban a Figyelőnek nyilatkozva megfogadta: 2008 végére megszabadítja a céget az évi 10 milliárd forintos üzemi veszteségtől. Hozzátette: a közel 80 milliárd forintnyi kötelezettség – rövid és hosszú lejáratú hitelek, garanciák, lízingdíjak – esetében erre már nem lesz képes a cég. Igaz, szerinte nem is feltétlen kell nullára redukálni a kötelezettségállományt, inkább csak annak egészséges szintjét kellene elérni.

Antal Attila, a BKV vezérigazgatója. Egyszerûsíti a szervezetet. Fotó: MTI

ÁLLAMOK AZ ÁLLAMBAN. A közlekedési társaság igazgatósága által elfogadott program – amely lapzártánk után került a Fővárosi Közgyűlés gazdasági, illetve városüzemeltetési bizottsága elé – összesen 50 kisebb projektből áll. Ezek java része a BKV szervezetének korszerűsítését, a párhuzamosságok leépítését, vagyis a költségek csökkentését, másik részük pedig a bevételek növelését célozza. „A cégen belül ma 12 kis BKV működik: a tucatnyi önálló igazgatóság. Ezt egyszerűsíteni kell” – említ egy példát Antal Attila, aki szerint tarthatatlan és indokolatlan, hogy ezek önállóan intézzék a beszerzést. Megesik, hogy egy-egy beszállító több igazgatósággal is kapcsolatban áll, s azokkal különböző áron köt szerződést. Hasonló módon ésszerűsítené a vezérigazgató a karbantartást és más cégen belüli szolgáltatásokat is. Ugyanakkor igyekeznek növelni bevételeiket részint az ellenőrzések szigorításával, részint azzal, hogy a forgalomszervezést korszerű informatikai megoldások segítségével finomítják. Ettől azt várják, hogy a bliccelők száma rohamos csökkenésnek indul, illetve azok is rászoknak a tömegközlekedési eszközökre, akik ma egyénileg, kocsival járnak a fővárosba dolgozni. Felmérésük szerint a vonzáskörzetből ingázóknak csak 35 százaléka autózik, többségük már ma is „tömeggel” jár.

Menetrend
A BKV reorganizációjának fázisai

2007. ÁTVILÁGÍTÁS. A reorganizáció részleteinek kimunkálása, az első intézkedések bevezetése.
2008-2009.

STABILIZÁCIÓ. A megkezdett átalakulás első lépéseinek értékelése, az átalakítás folytatása.

2010-2011. ÚJ PÁLYÁRA ÁLLÁS. Agglomerációs terjeszkedés, más közlekedési szolgáltatókkal lefolytatott egyeztetés alapján.

A BKV pénzügyi, gazdasági helyzetének rendezését követően a cég hosszú távon, önerőből nullszaldós lehet a vezérigazgató szerint. „Nem feltétlen kell, hogy egy közszolgáltató cég profitot érjen el, vagy ha mégis, azt a szolgáltatás fejlesztésére kell fordítania” – árul el alapelvei közül egyet Antal Attila. Úgy véli, lehetetlenné teszi a hosszú távú tervezést, ha egy cég bevételeinek 60 százaléka állami, vagy önkormányzati támogatásból származik. Ezekről évről évre alkudozni kell, mértékük az állami, vagy önkormányzati költségvetés teherbíró képességétől függ. Ezért is elengedhetetlen a BKV pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának megerősítése. A reorganizációt a vezérigazgató szeretné úgy levezényelni, hogy a vonalak és a járatok száma ne változzon. Azt nem tudni még, hogy a szervezeti változások hány embert, munkahelyet érintenek, ilyenformán arra sem tudott válaszolni a vezérigazgató, mennyibe fog kerülni az átalakulás.

„Ha ez eredményesen megtörténik, műszakilag még mindig ott fogunk tartani, ahol most, csak éppen a 23 éves buszok már 24, vagy 25 évesek lesznek” – jelzi Vitézy Dávid, a társaság felügyelőbizottságának tagja, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője. A reorganizációt követően a fővárosnak még tetemes összeget kell majd áldoznia a járművek és az infrastruktúra fejlesztésére. A VEKE szóvivője szerint a következő három évben legalább 50 milliárdot kellene a BKV-ra költeni, és ez még messze nem oldaná meg az összes műszaki jellegű problémát, hiszen csak a selejtezésre érett autóbuszok pótlása 60 milliárdba kerülne.