Durvahangolás

Pszeudopozitív, rózsaszín kommunikációt folytat Horváth Ágnes, az új egészségügyi miniszter, miként Kóka János, a gazdasági tárca vezetője is – értékelte a Figyelőnek egy neve elhallgatását kérő tekintélyes fővárosi kórházvezető a két szabad demokrata kormánytag szereplését egy múlt heti konferencián. „Kóka tartott egy mennybeszálló beszédet a versenyelvű biztosításról, majd Ágikával kisétáltak a teremből, nem hallották, hogy szinte minden szakmai elemző a padlóba döngölte a koncepciót, életveszélyesen kockázatosnak minősítve; majd Horváth Ágnes visszajött, s előadta a prezentációját” – érzékeltette informátorunk, hogy a tárcavezető, függetlenül a figyelmeztetésektől, erőlteti a liberálisok verzióját.

Eskütétel. Horváth Ágnes nem készül hátraarcra. Fotó: MTI

KATASZTROFÁLIS ÖRÖKSÉG. „Hasonló, a tényektől és körülményektől függetlenített kommunikáció érvényesül más területek vonatkozásában is” – foglalta össze több fekvőbeteg-intézmény vezetőjének az álláspontját egy másik forrásunk, aki szerint nemhogy nehéz, hanem egyenesen katasztrofális örökséget vett át Molnár Lajostól Horváth Ágnes. Szavait alátámasztandó, Pécsről, Debrecenből, Gyuláról is olyan információt kapott lapunk, hogy a teljesítmény volumenkorlát és az új ellátási kötelezettséghez nem igazodó finanszírozási feltételek miatt a fekvőbeteg-intézmények nem kapják meg a beavatkozások teljes költségét. Úgy tudjuk, a Baranya Megyei Kórház gazdasági igazgatója néhány hete azért mondott le, mert az orvosok nem küldik el a betegeket akkor, amikor már kimerült a kórház havi kerete. „Ez a keret pedig igen hamar, már a hónap 10-12. napján kimerül” – fogalmazott lapunknak egy ugyancsak névtelenséget kérő egészségügyi alkalmazott. A finanszírozási anomáliák „kibuktak” a keceli gyermekek mérgezése kapcsán is. Az őket ellátó szegedi gyermekklinika a nyilvánossághoz fordult, mondván: a rendelkezésre álló forrásból nem tudnak minden hozzájuk forduló gyereket ellátni, vagy ha ezt teszik, akkor adósságot halmoznak fel.

A Magyar Kórházszövetségtől származó információk szerint a financiális és ellátási gondok nem egyediek, a feladatmegszüntetés miatt sok fekvőbeteg-intézménynek nem számolja el a beavatkozások költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).

Ezzel szemben a szaktárca azt állítja, az intézmények 60 százaléka anyagilag több forráshoz jut az új rendszerben, 15 százalékuk pénze változatlan marad, s csupán 25 százalékuk jár rosszabbul. „Ágika folytatja a klasszikus kommunikációs fogást, kiragad egy pozitív mutatót, s azt felnagyítja. Így persze kedvező a kép” – magyarázta egy intézményvezető, miként lehet az, hogy abban is van igazság, amit a minisztérium „propagál”, s abban is, amire a fekvőbeteg-intézmények igazgatói panaszkodnak. Valóban növekedett a humán betegség csoport súlyszámok pontértéke, 136 ezer forintról 146 ezer forintra, nominálisan tehát a március végi elszámoláshoz képest több pénzhez jutnak, ám az elmúlt másfél évben 20 százalékos forráskivonást szenvedtek el a kórházak.

A Figyelő megkereste a szaktárcát, hogy az új miniszter kezdeményezi-e a finanszírozási és ellátási rend korrekcióját, ám kérdésünkkel az OEP-hez irányítottak. Onnan azt a választ kaptuk, hogy jogszabályok rögzítik a feltételeket, amelyek mindenki számára egyértelműek; az OEP kizárólag azokat a beavatkozásokat számolhatja el, amelyeket a jogszabály megenged.

Lapunk úgy értesült, Horváth Ágnes semmi esetre sem csinál „hátraarcot” az elődje által végrehajtott reformokat illetően, azaz nem várható, hogy lazítana a pénzügyi elszámolási feltételeken. Ugyanakkor az ágyszámokra és feladatellátásra vonatkozó miniszteri rendelet módosítása – a betegek érdekében – elképzelhető. Erre utal Horváth Ágnesnek az a kijelentése, miszerint finomhangolásokra van szükség, „stabilizálni kell az egészségügyi reform eddigi intézkedéseit és beállítani a rendszert úgy, hogy működjön”.

Az OEP magyarázata szerint az április elseje óta jelentkező ellátási problémák alapvetően két okra vezethetőek vissza. Egyfelől arra, hogy a szolgáltatók még nem alkalmazkodtak az új körülményekhez, és továbbra is ellátnak olyan eseteket, amelyeket vagy a járóbeteg-szakellátásban, vagy a krónikus rehabilitációs ellátásban kellene teljesíteniük. Másfelől, mert még nem vált mindennapos gyakorlattá az, hogy az ellátások egy jelentős hányadát – a betegek egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül – átütemezzék. Azaz, aki nincs életveszélyben, azt tegyék várólistára. Az OEP érvelése szerint, mivel zárt költségvetési kasszáról van szó, mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy meghatározott összegből – 2007-ben összesen 1600 milliárd forintból – lehet gazdálkodni. Ha bármelyik intézmény pozíciójavulást vár, azt kizárólag egy másik intézmény, egy másik szakma, végső soron egy másik beteg rovására tudja kiküzdeni. A kórházak azonban úgy lobbiznak, ahogy tudnak. Értesüléseink szerint Demszky Gábor főpolgármester is azért állt ki Horváth Ágnes mellett, s javasolta miniszternek, mert abban bízik, ő majd teljesíti a szaktárca korábbi, a fővárosnak tett kedvező szóbeli ígéreteit.

REFERENDUM-VÉTÓ. Az egészségügyi miniszter előrenéz, legfontosabb feladatának a versenyelvű biztosítási rendszer megvalósítását tartja. Lapunk azonban szocialista parlamenti körökből úgy értesült, a nagyobbik kormánypárt nem támogatja a több-biztosítós modellt, a liberálisok részéről minden kísérlet reménytelen. Magát Gyurcsány Ferencet sem tudták meggyőzni a szabad demokraták eddig a szisztéma helyességéről. A szocialisták ugyanakkor nem merik nyíltan vállalni a koalíciós konfliktust. Kapóra jött számukra, hogy múlt héten egy budapesti házaspár népszavazási kérelmet nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz arról, hogy Magyarországon ne lehessen több-biztosítós modellt bevezetni, s a beadványt a testület szuper gyorsasággal hitelesítette. A referendum ily módon megtorpedózhatja az SZDSZ piacosítási szándékát, s ezáltal nem a nagyobbik kormánypártnak kell elutasítania a koncepciót.

A szabad demokraták gőzhengerként haladnának előre, ugyanakkor a maguk számára is kudarcosan rövid határidőt szabtak a koalíciós partnerrel történő megállapodásra: mindössze hat hetet. Ennyi idő alatt nyilván nem lehet lefolytatni a politikai vitát úgy, hogy mindenki számára megnyugtató és támogatott törvényjavaslat kerüljön a parlament elé. A több-biztosítós modell megfeneklését vetíti előre, hogy a Fidesz kinyilvánította: bármit tesz a Gyurcsány-kabinet, ha 2010-ben kormányra kerül, mindent visszacsinál. Ilyen politikai klímában adódik a kérdés: miben bízva lépnének az üzleti biztosítók az egészségügyi piacra?