Nem reagált a forint
A vártnak megfelelő bejelentésre a hazai deviza árfolyama nem reagált: a döntés bejelentése előtt 1 euróért 245,48/66, utána pedig 245,12/22 forintot adtak a bankközi devizapiacon.
A hazai elemzői kar döntő többsége jól tippelt: az infláció márciusi, 9 százalékos tetőzése és a viszonylag kedvező bérkiáramlási adatok – a januári 12,3 után februárban „csak” 10,3 százalékkal nőttek a bérek a versenyszférában – ellenére a Monetáris Tanács többsége még nem látta elérkezettnek az időt a jegybanki alapkamat mérséklésére. Simor bizonytalanságokat lát Nem egyértelmű a KSH márciusi inflációs adatainak a megítélése: míg számos, nem idényjellegű cikk drágulása akár az infláció további emelkedését is előrevetítheti, addig az első negyedéves maginflációs adatok az árszínvonal-emelkedés mérséklődése irányába mutatnak – mondta Simor András jegybankelnök a Monetáris Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón. Az MNB elnöke szerint hasonlóan bizonytalan a béremelésekről szóló adatsorok megítélése, mert bár csökkent a fizetésemelések üteme a versenyszférában, az továbbra is magasnak mondható, és nem állapítható meg, hogy azokban mekkora szerepe van az adórendszer változásainak, a gazdaság kifehéredésének és az inflációs várakozásoknak. Ebben a helyzetben a Monetáris Tanács egyetlen tagja szavazott a testület elé a kamat szinten tartása mellett alternatívaként beterjesztett 25 bázispontos kamatcsökkentésre – derült ki az elnök szavaiból. Jöhet a kamatvágás Javult Magyarország kockázati megítélése, és ha az inflációs folyamatok kedvezően alakulnak, akkor a jegybanknak lehetősége lesz az irányadó kamat csökkentésére – közölte Simor András. Elemzők ennél egyértelműbben fogalmaztak a Reuters legutóbbi felmérésén: úgy vélték, hogy már májusban kamatot csökkenhet az MNB, és a most 8 százalékos alapkamat az év végére 1,25 bázisponttal csökken. Csökkenhet az alelnökök száma Kérdésre válaszolva Simor András megerősítette: jelenleg nincs ellentmondás az inflációs célt követő monetáris politika és a forint árfolyamsávja között, viszont elméletileg az ellentmondás előfordulhat. A jegybank elnöke azt is elmondta, hogy meglátása szerint az MNB-nek nincs szüksége a hatályos jegybanktörvény által előírt 3-5 alelnökre, és az intézmény 2 alelnökkel is kiválóan működne.
