Gazdaság

Kamatvágási sorozat – májustól

Az elemzők nagy többsége szerint a Magyar Nemzeti Bank április 23-i kamatdöntő ülésén még változatlanul 8 százalékon hagyja az alapkamatot, de májusban elkezdődhet a monetáris könnyítés. A Reuters e havi felmérése szerint az infláció márciusban tetőzött.

Az áprilisi felmérésben már nem volt egyöntetű a várakozás arról, hogy következő ülésén hogy dönt a Monetáris Tanács: a többség szerint nem lesz változás, de 19-ből három elemző negyed, egy pedig fél százalékpontos kamatcsökkentést jósolt hétfőre.

Ez beleillik abba a folyamatba, amelynek során az elmúlt hónapokban teljesen átrendeződtek a kamatvárakozások.

Meredekebben csökkenő kamatpálya

A múlt év végén az elemzők közt még olyan is akadt, aki szerint a jegybank akár vissza is kényszerülhet a múlt évi kamatemelésekhez, elhárítandó a kormányzati adó- és áremelések esetlegesen tartós inflációs hatásait. Februárban a Monetáris Tanács még meg is vitatta egy emelés lehetőségét, márciusra azonban az elemzői felmérésből teljesen eltűntek a kamatemelési jóslatok és az elemzők többsége az első valószínű kamatcsökkentést az év második fele helyett már az első félévre tette.

Az új felmérésben 16 elemző közül már csak kettő akadt, aki szerint a csökkentés átcsúszik a második félévre, a többiek májusra, vagy május körüli időpontra tippeltek.
A konszenzus a korábbinál nagyobb, összesen 1,25 százalékpontnyi kamatcsökkentést valószínűsít az év végéig (márciusban ez még csak egy százalékpont volt).

A kamatoptimizmus erősödését ugyanakkor más tényezők hajtják. A sávspekulációra való utalások megfogyatkoztak, de az árfolyamelőrejelzések továbbra is a korábbinál optimisták: a konszenzus az euró ellen 253 forintos árfolyamot vetít előre az év végére, két forinttal erősebbet, mint egy hónapja, 2008 végére pedig 250,50-et (ez 2,25 forintos erősödés).

Túl a nehezén

A korábbinál erősebb forintot, illetve meredekebben csökkenő alapkamatot az nflációs várakozások is alátámasztják a Reuters-poll adatai szerint. Az éves árindex ugyan a várakozásoknak megfelelően 9 százalékra kúszott fel a februári 8,8 százalékról, de általánossá vált az a megítélés, hogy innen már nem emelkedik tovább. A felmérés ezt megerősítette: valamennyi elemző áprilisra már kisebb áremelkedést jósolt, konszenzusuk 8,8 százalékos.

Az idei átlagos inflációra némileg, 20 bázisponttal emelkedett a konszenzus, a jövő évre azonban változatlanul már csak 3,7-3,8 százalékot várnak, 2009-es előrejelzésüket pedig egytized százalékponttal csökkentették, 3,0 százalékra. Ez éppen megfelel az MNB és a kormány középtávú árstabilitási céljának.

Figyelem a béreken

A korábbi kamatcsökkentés irányába hatottak a héten megjelent februári béradatok is. A versenyszféra jutalmak nélkül számolt bruttó bérei februárban 10,6 százalékkal emelkedtek, ami még mindig erős növekedés, de lassabb a januári 12,3 százaléknál. Az MNB ezt az adatot kitüntetett figyelemmel követi, mert a lassuló bérkiáramlás a fogyasztás oldaláról csökkentheti az inflációs nyomást. Ez pedig semlegesítheti a meglódult áremelkedések miatt az inflációs várakozásokra esetleg ható felhajtóerőt.

„A béradatok a várakozásokon aluliak voltak, ami megágyazhat egy májusi kamatcsökkentésnek” – írta közép-európai heti piaci jelentésében a Commerzbank. „A jövő heti Monetáris Tanács a szavak szintjén ezt már elő is készítheti” – tették hozzá az elemzők.

Üzentek a tagok

A kamatcsökkentési várakozásokat az elemzők szerint az utóbbi idők nyilatkozatai is erősítik, illetve a márciusi kamatülés jegyzőkönyvének azon megjegyzése, mely szerint a piacokon elvárt magyar kockázati prémiumok csökkenése növelheti a monetáris politika mozgásterét.

Az MNB alelnöke, Adamecz Péter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az inflációs kockázatok nem szűntek meg, ugyanakkor 2004-ben volt már rá precedens, hogy a kockázati prémiumok csökkenése közepette annak ellenére is lehetett kamatokat csökkenteni, hogy az inflációs kilátások nem javultak lényegesen. Az MNB új alenöke, Karvalits Ferenc pedig napokkal később „jó hírnek” nevezte a februári béradatokat. Bihari Péter, a Monetáris Tanács tagja ugyanakkor elmondta, hogy a bérkiáramlást valószínűleg a szabályozói környezet változásai tornázták fel a kimutatásokban, de a tanácsnak további időre van szüksége, hogy elemezze a báradatokat, illetve megállapítsa, hogy a forint és az állampapírok erősödését mennyiben okozták tartós, illetve egyszeri tényezők.

Elemzők szerint ezek a kommentárok is azt jelzik, hogy a kamatemelés közel lehet, de még nem hétfőn történik meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik