Jelzálogjáradék

Szeretnénk ezúton is tájékoztatni az érintetteket, hogy az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2006 novembere óta kínálja az időskori jelzálogjáradék, vagy ahogyan az angolszász országokban ismeretes: fordított jelzáloghitel-típusú konstrukciót időskorú ügyfelek számára.

A nyugdíjas korosztálynak kifejlesztett speciális megoldás iránt – hasonlóan az életjáradéki konstrukciókhoz – egyre nagyobb igény mutatkozik hazánkban. Ennél az ügyfél úgy juthat havi járadékhoz, hogy közben (az életjáradéktól eltérően) nem kell lemondania az ingatlan tulajdonjogáról; azt megtarthatja, majd a szerződés lejártakor, az adósság megöröklésével, az örökösnek egyben lehetősége nyílik arra, hogy a bank által fedezetbe vont családi ingatlant tehermentesítse, megváltsa. A konstrukció lényege éppen az, hogy az anyagi nehézségekkel küzdő idős ügyfél csak átmenetileg zálogosítja el ingatlanját, amely a tartozás rendezésével végül visszakerül az örökösökhöz.
HODORICS ANDRÁS vezérigazgató, FHB Életjáradék Zrt.

• Miért magasak a bérterhek?
Már a Magyarország számokban című összeállításuk (Figyelő, 2007/7. szám) kapcsán foglalkozni akartam a fenti kérdéssel, azután Kovács Árpád számvevőszéki elnök kisebb szenzációt okozó kijelentése nyomán ragadtam végül „tollat”, miszerint a Magyarországon megtelepedett cégeknek nyújtott adókedvezmények és állami támogatások összege meghaladja az általuk befizetett társasági nyereségadó összegét. Magát az állítást tulajdonképpen senki nem cáfolta, kisebb felháborodást az keltett, miként lehet ennyire egyszerűen felfogni a külföldi cégeknek a magyar gazdaságra gyakorolt hatását, hiszen azok rengeteg egyéb módon is hozzájárulnak annak fejlődéséhez. Mindenekelőtt foglalkoztatás-teremtéssel, mivel beruházásaikkal rengeteg embernek adnak munkát. Ezeknek az embereknek pedig szja- és járulékbefizetéseik vannak, s ezzel, ha közvetett módon is, de mégis pozitív hatással vannak a magyar költségvetés egyenlegére.

Az ellenérv természetesen igaz. Igen ám, de mit mondunk ki evvel valójában? Azt, hogy a magyar államnak nem célja a multinacionális cégek társasági adó oldali megadóztatása, ebből a szférából elsősorban a személyi jövedelemadó ágán kíván adót beszedni. Ez persze érvényes adópolitika lehet, ugyanakkor be kell látnunk, hogy a be nem szedett társasági adó emeli a bérterheket. Azaz ismét itt egy fontos ok, amiért a magyar bérterhek magasak.

Amúgy a magas bérterhek elsődleges oka a rendkívül alacsony foglalkoztatási szint. Az OECD-országok közül nálunk csak Lengyelországban és Törökországban tartja el kevesebb munkában álló a lakosság egészét. Tőlük kell az államnak beszednie azt az szja-mennyiséget, amelyet máshol sokkal szélesebb adóbázis fizet be. A magas bérterhek fő oka tehát az alacsony foglalkoztatás. Azaz foglalkoztatás-teremtés, az adóbázis szélesítése nélkül (más bevételeket változatlannak véve) nem lehet bérterheket csökkenteni. Márpedig a foglalkoztatás növelésében nem vagyunk sikeresek, az gyakorlatilag hosszú ideje stagnál. Ha valaki ma bérterheket kíván csökkenteni, annak igen biztosnak kell lennie magában, hogy az ily módon kieső adóbevételeket rövid távon és nagymértékű foglalkoztatás-növeléssel tudja ellensúlyozni. Az szja ugyanis a magyar költségvetés meghatározó bevételi forrása, azaz a vállalkozások vagy a munkavállalók által érezhető mértékű tehercsökkentés már tetemes kiesést okoz a büdzsének.

A foglalkoztatási problémák hatásaira rakódik rá az extra bérteher, amit a multinacionális cégek társasági nyereségadó oldali meg nem adóztatása kényszerít ki. Ezért magasak a bérterhek Magyarországon.
POGÁTSA ZOLTÁN közgazdász-szociológus

• Várostörténet
Görgey Gábornak Horváth-kert és Mákos Guba című írásához (Figyelő, 2007/14. szám) fűzök egy megjegyzést és egy kiegészítést. Mindkettő város- és helytörténeti vonatkozású.
Görgey azt írja, hogy a háború előtt a Vérmező nem park volt, hanem valódi hatalmas mező, amelyen úrlovasok lovagoltak. Csakhogy az a mező körülbelül másfél-két méterrel mélyebben volt, mint a mai park. Ugyanis az ostrom alatt rommá vált királyi palota és a Várhegy egyéb törmelékét hordta oda egy kis csillevasút, amely a Bécsi kapun és a Várfok utcán át vezetett a Vérmezőre. A mai pázsit alatt vastag szemétréteg van.

Magam is emlékszem arra a szenzációra, amit a Krisztina-templomnak nem teljes egészében való hátratolása, hanem a kibővítése jelentett. A templom bejárati része és a jelenlegi templomhajó egy része eredeti helyén van. De a szentélyt magában foglaló épületrészt valóban lefűrészelték, hátrább tolták és a közbeeső résszel a hajót kibővítették.
DEL MEDICO IMRE Budapest