A Monetáris Tanács több tagja vélekedett úgy, hogy az inflációs kockázatok az elmúlt hónapban nem nőttek, ezért nem indokolt a kamatemelés. Érvelésük szerint a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az inflációs cél 2008-ban elérhető. Mások ezzel szemben úgy látták, hogy a legutóbbi adatok az inflációs kockázatok erősödését hozhatják magukkal. A vártnál magasabb versenyszektorbeli bruttó bérek nagy valószínűséggel az inflációs várakozások megemelkedését tükrözik, és a költségoldali inflációs nyomást erősítik.
A 8,8 százalékos februári inflációt, illetve a januári béradatokat minősítette kiemelt jelentőségűnek a testület. A 8,8 százalékos februári fogyasztói árindexhez 5,8 százalékos maginfláció kapcsolódott. A teljes fogyasztói árindex egy hónap alatt 1 százalékponttal nőtt, döntően a szabályozott árak (gázár, gyógyszerek) további emelkedése miatt.
A tanács úgy látja, hogy a tavalyi utolsó negyedévi részletes GDP-adatok a gazdasági növekedés ütemét illetően megegyeztek az előzetes adatközléssel. A naptári hatások kiszűrésével a növekedési ütem 2006 utolsó negyedévében 3,4 százalék lett, így az átlagos növekedési ütem 2006-ban 4 százalék volt. A negyedéves adatok a fokozatos lassulást mutatják, amely ellentétben áll a környező országok, illetve az EU egészének dinamikus gazdasági növekedésével.
Az árfolyam-felértékelődéssel párhuzamosan erősödtek a kamatcsökkentési várakozások, a hozamgörbe alapján a piac az idei év végére 7,25, jövő év végére pedig 7 százalékos alapkamatot árazott be, ami az egy hónappal korábbinál 25 bázisponttal alacsonyabb szintet jelent. Az elemzők továbbra is ennél gyorsabb ütemű lazításra számítanak, a Reuters felmérése szerint az idei év végére 7, jövő decemberre pedig 6 százalék a konszenzus – áll a közleményben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
