Szokatlan jelenségeknek lehetünk tanúi a magyar büdzsével összefüggésben. Az elmúlt évekre az volt a jellemző, hogy az államháztartási hiány egyre nő, sőt utólag még a közölt adatokat is felfelé kényszerült korrigálni a kormány. Az idén éppen ezzel ellentétes dolog történhet a 2006-os deficittel, és elképzelhető, hogy az ideivel is. Az első lépést a Pénzügyminisztérium (PM) már meg is tette, amikor bejelentette, hogy a 2007-es megcélzott 6,8 százalékos GDP-arányos – eredményszemléletű – hiánycélszámot 6,7 százalékra mérsékli. A pénzforgalmi deficitre vonatkozó prognózis továbbra is 6,3 százalék marad, miközben a költségvetési törvényben 6,6 százalék szerepel.
SZERÉNYEBB DEFICIT. Könnyen elképzelhető az is, hogy a tavalyi eredményszemléletű államháztartási hiány, vagyis az idei év bázisa alacsonyabb lesz a vártnál. A kabinet egyelőre 9,7 százalékkal számol. A jegybank a közelmúltban tette közzé a 2006 egészére vonatkozó pénzügyiszámla-statisztikákat. Ezekből kiderül, hogy az államháztartás tavalyi nettó finanszírozási igénye a GDP 9,1 százaléka volt. Ebből ugyan az elszámolás-technikai és módszertani kérdések miatt nem következik, hogy a hiány is pont ennyi, ám valószínűsíthető, hogy a kabinet által várt 9,7 százaléknál szerényebb lesz a deficit.
Az OTP elemzői szerint a hiányjavulás folytatódhat az idén is. Várakozásaik szerint a GDP 3,0-3,5 százalékának megfelelő hiánycsökkenés következhet be, s így az év végi deficit 6,5 százalék köré mérséklődhet. A bank nem áll egyedül az optimista hangvétellel. „Arra számítok, hogy az idei GDP-arányos államháztartási hiány kicsivel a megcélzott 6,7 százalék alatt lesz: 6,3-6,4 százalék körül alakulhat, belekalkulálva az elvárt adó kiesését is” – mondta lapunknak Zsoldos István, a Goldman Sachs közgazdásza.
Az első negyedév egyelőre kedvezően alakult, s erre valószínűleg Brüsszel is elismerően bólogat majd. A kormány április 10-én – lapzártánk után – küldte el az uniónak a tavaly decemberben benyújtott konvergenciaprogram időarányos teljesítéséről szóló beszámolót. A kabinet ebben ismerteti a tavalyi programban lefektetett reformok előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket, valamint a költségvetés első negyedéves folyamatait. „A végrehajtás jól halad a reformok és a költségvetés területén is, nem lesz gond az EU-nál” – fogalmazott lapunknak Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca kabinetfőnöke.
Az első hónapok alapján a PM optimista, hiszen a negyedév egészére várt 3,4 százalékos GDP-arányos pénzforgalmi hiányt 3,1 százalékra mérsékelték. A tárca óvatosságára jellemző, hogy a hiányprognózis javításába nem számoltak bele minden lehetséges egyenlegjavító tételt. Így például a forint erősödésének hatása – ha a jelenlegi helyzetből indulunk ki – éves szinten nagyjából 30 milliárd forint megtakarítást hozhat a költségvetés kamatkiadásaiban. Ez egyelőre tartalékban marad, s mint ilyen, jól jöhet az elvárt adó kiesése kapcsán keletkező 60 milliárd pótlásában.
Az első kéthavi alacsonyabb hiány részben a vártnál kedvezőbb adóbevételek eredménye: jól folyt be az szja, a társasági adó és az áfa is. A társadalombiztosítás alapjaiba az első két hónapban számottevő többlet járulékbevétel áramlott. Elképzelhető azonban, hogy e mögött nem csak a járulékok – már tavaly szeptembertől hatályos – emelése vagy a fizetési fegyelem javulása áll, hanem belejátszik a bruttó bérek vártnál nagyobb ütemű emelkedése is.
MI LESZ 2009-BEN?.A most érzékelhető optimizmusnak nagyon betehet viszont, ha az Alkotmánybíróság (AB) a házipénztár-adó és az elvárt adó mellett a 4 százalékos szolidaritási különadót is az alaptörvénybe ütközőnek találja. Így – legrosszabb esetben – 210-230 milliárd forint, a várt GDP 0,7-0,8 százaléka eshet ki a költségvetés bevételi oldalán (Figyelő, 2007/14. szám). Elemzők szerint ezt már csak vagy jelentős kiadáscsökkentéssel vagy egy újabb adónem bevezetésével lehetne kompenzálni. Az első negyedévet mindenesetre ez a probléma nem érinti.
A konvergenciaprogramban az idei évre tett hiánycél-vállalással tehát, ha minden az eddigiek szerint alakul, nem lesz gond. Sőt, a Standard and Poor’s (S&P) egy elemzése szerint még a 2008-ra beígért 4,3 százalék is összejöhet. A nemzetközi hitelminősítő ügynökség ugyanakkor tart tőle – s ezzel nincs egyedül a pénzügyi szakértők között -, hogy két évi hiánycsökkentés után a kormány, a 2010-es választásokra való „felkészülés” jegyében, hajlamos lesz népszerűség-javító kiadásaival elúsztatni a 2009-es évet.
