Szalay-Berzeviczy Attila Veres János pénzügyminiszterrel, a tárca államtitkárával, a Bamosz, a Mabisz, a BSZSZ és a Keler vezetőivel folytatott szakmai megbeszélést.
Kívánságlista
A tőkepiac képviselői ötpontos „kívánságlistával” érkeztek. Kérték a minisztert, hogy támogassa a pénzügyi oktatás bevezetését a Nemzeti Alaptantervbe, támogassa a hosszú távú befektetési számla bevezetését, hogy a kamatadó bevezetésekor e csatornákba vándorolt lakossági források itt is maradjanak.
A hosszú távú befektetési számla Szalay-Berzeviczy elképzelései szerint olyan, három évnél hosszabb lekötésű megtakarítási forma lenne, amelyen belül a tulajdonos szabadon változtathatná a portfólió összetételét, és a nyereséget nem terhelné árfolyamnyereség-adó.
Állami cégek a tőzsdére
A miniszter segítségét kérték, hogy a befektetési jegyek hozama nem kamatként, hanem árfolyamnyereségként adózzon. További kérés a tőzsdei bevezetést vállaló cégek számára a társasági nyereségadó kedvezménye, illetve az ingatlanpiac és a tőkepiac közötti adómentes vagy kedvezményes eljárás.
A beszélgetés során a tőzsdeelnök és Pál Árpád vezérigazgató felvetette: a privatizálásra kerülő állami cégeket be kellene vezetni a tőzsdére, sőt a hosszabb távon állami ellenőrzés alatt maradó társaságoknál is érdemes lenne megfontolni a részvények egy részének nyilvános emisszióját.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
