Gazdaság

Nincs hitelfelvételi láz

Nem kezdett szédületes ütemű hitelfelvételbe a magyar lakosság a Gyurcsány-csomag hatásainak ellensúlyozására – állapítható meg egyértelműen a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az viszont valószínűnek tűnik, hogy a csomag rontotta a hitelfelvételi kedvet, és kölcsöneik egy részét életszínvonaluk megőrzésére fordítják a magyarok.

Bokrossal más volt

A mostani helyzet nem hasonlítható össze a Bokros-csomag nyomán kialakulttal: 1990 és 1998 között gyakorlatilag stagnált a lakossági hitelek állománya, így a rendszerváltás utáni első megszorító csomag hatását a lakosság nem tompította.

Vajon tényleg hitelek segítségével tartják életszínvonalukat, esetleg növelik fogyasztásukat a magyarok a Gyurcsány-csomag beköszönte óta? A gazdasági élet szereplőit foglalkoztató kérdésre több laptársunk is igenlő választ adott a Magyar Nemzeti Bank március 30-án nyilvánosságra hozott jelentése alapján. A dokumentum néhány adata ezt látszik igazolni: a devizában felvett, fogyasztási és jelzálogalapú, de szabadon felhasználható hitelek állománya tavaly januárban és februárban mintegy 40 milliárd forinttal nőtt, míg idén az év első két hónapjában több mint 80 milliárddal bővült.

A teljes kép azonban ennél jóval bonyolultabb: az alábbi ábrán látszik, hogy az elsősorban svájcifrank-alapú hitelek iránti kereslet nem a Gyurcsány-csomag június 10-i bejelentése nyomán nőtt duplájára, hanem előbb: már áprilisban majdnem kétszer annyit vettek fel ebből a hitelfajtából, mint februárban, és ez a tartósan magas hitelállomány-bővülés maradt a jellemző az év hátralévő felében is, csakúgy, mint 2007 első két hónapjában.


Nincs hitelfelvételi láz 1



Lassulhatott is

Ha viszont a teljes lakossági hitelállomány tavalyi növekedési ütemét nézzük, akkor laptársainkkal ellentétes következtetésre jutunk. A jegybank adatai szerint a magyarok teljes hitelállománya forintban számolva 2006 első negyedévében 27 százalékkal nőtt éves szinten, a másodikban 31, a harmadikban 28, a negyedik negyedévben viszont „csak” 20 százalékos volt a bővülés üteme, vagyis a tavalyi utolsó negyedévben, amikor a csomag legtöbb eleme már éreztette hatását, a hitelállomány növekedésének üteme érezhetően lassult.

A valóság azonban még ennél is bonyolultabb: ha a hitelfelvevők korábbi forinthiteleiket nagyjából fele akkora kamatozású devizahitelekre váltják, esetleg az új kölcsönök futamideje nagyobb a régieknél, akkor a lakosság eladósodottsága elvileg még csökkenhetett is. Ráadásul az év elején jelentősen megugró infláció az új kölcsönök reálértékét csökkentette, vagyis a hitelek vásárlóértéke vélhetően nem nőtt olyan mértékben, mint a hitelállomány.

Mi lesz a kölcsönökkel?

Az adatokból kiolvasható, hogy a Gyurcsány-csomag tavaly nem törte meg a hitelfelvételi kedvet, az év egészében élénk maradt a hitelezési tevékenység, ráadásul gyenge bruttó megtakarítás mellett – segít az adatok értelmezésében Mathejka Zoltán, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa. A kutató arra a látszólagos ellentmondásra is felhívja a figyelmünket, hogy bár a hitelfelvételi kedv nem tört meg, a fogyasztás alig nőtt, sőt az utolsó negyedévben stagnált, az ingatlanpiac is gyengén teljesített, vagyis nem látszik pontosan, hogy a kölcsönöket mire fordította a lakosság.

Mindebből a közgazdász arra következtet, hogy a kölcsönök egy részét mégiscsak az életnívó szintentartására költötték, és nem lebecsülendő a korábbi hitelek kedvezőbb kölcsönökkel való kiváltásának hatása sem.

Megkerestük a jegybankot is, hogy értelmezzék az általuk kiadott adatsorokat; azt a választ kaptuk, hogy a kedden nyilvánosságra kerülő Jelentés a pénzügyi stabilitásról című dokumentum pontos választ ad majd arra a kérdésre, hogy miként befolyásolja a megszorítás a lakosság hitelfelvételi kedvét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik