Gazdaság

Különös kimérák

Nemrég egyedülálló, egypetéjű, ám genetikailag mégsem azonos ikergyerekeket fedeztek fel amerikai tudósok.

A kisebbfajta csoda úgy eshetett meg, hogy két spermium termékenyítette meg a petesejtet, mely aztán kettéosztódott, mégpedig úgy, hogy az így összesen három ivarsejtből származó kromoszómák, közöttük a nemi jellegek kialakításáért felelősek is, egyenetlenül oszlottak el az utódokban. Így azokban – bár nem azonos arányban – egyszerre fordulnak elő hím és női jellegű sejtek. E felemás ikrek ezért gyakorlatilag kimérák: azaz mindkettejükben akadnak olyan sejtek, amelyek a másik szervezetében is előfordulnak.


Különös kimérák 1

Selyemmajmocskák. Szelekciós elõnyök.

Ez a jelenség az emberek esetében alighanem a sors szeszélyének műve, a dél-amerikai selyemmajmocskáknál azonban az ilyen kimérizmus mindennaposnak számít, és amerikai kutatók szerint ez egyáltalán nem véletlen. A selyemmajmocska-anyák általában kétpetéjű ikreket szülnek, amelyek akár két apától is származhatnak. Mi több, az utódok a méhen belüli közös keringési rendszer következtében általában sejteket cserélnek egymással, vagyis esetükben igencsak gyakori a kimérizmus. Ennek pedig evolúciós jelentősége van – állítják a University of Texas genetikusai.

Magyarázatul egyik cikkükben kifejtették: a tény, hogy az ikrek több apától is származhatnak, ugyan növeli az utódok számát, ám eltántorítaná azok gondozásától a hímeket, akik sohasem lehetnek biztosak abban, vajon saját vagy más magzatának felnevelésébe fektetnek energiát. E dilemma pedig az apai törődés mint viselkedési forma eltűnésével járna. De nem ez a helyzet: a kimérák létrejöttével ugyanis így vagy úgy, de mindenképpen a saját génjeit hordozó utódot nevel föl a nősténnyel párosodó hím, vagyis utódgondozási késztetése is jórészt öröklődhet. Ami tehát az ember esetében a vak véletlen műve, az jól irányított és szelekciós előnyökkel járó folyamat a selyemmajmocskáknál. Ezen elméleti eredmény mellett a texasi kutatók munkájának gyakorlati haszna is lehet: a kimérák létrejöttét lehetővé tévő – az idegen sejteknek a szervezetből való kilökődését megakadályozó – immunfolyamatok megértése transzplantációk sikerét segítő eljárások fejlesztéséhez vezethet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik