Hiába akartak korábban spongyát borítani a múltra a Synergon Nyrt. új tulajdonosai, úgy tűnik, ez még egy darabig nem sikerülhet. A társaság úgy döntött, jogi úton kíván visszaszerezni valamit azokból a pénzekből, amelyek szerintük gyanús körülmények között folytak ki a cég kasszájából az elmúlt években – ezek a jövőben is jelentős terhet rónak a társaságra. Sőt, büntetőfeljelentést is tett azok ellen, akik kárt okoztak a társaságnak.
A Synergonnál tavaly következett be hatalomváltás. Az évek múltával a hajdani alapítók egyre kisebb részvénypakettel irányították a céget, s hosszas csatározás után tavaly két pénzügyi befektetői csoport vette át az irányítást: a Bokorovics Balázs nevével fémjelzett Pannonplast Nyrt. és az Albrecht Ottó által tulajdonolt Cashline Befektetési Holding Zrt. közösen kontrollálja a Synergont. Az új tulajdonosok nem titkoltan azért vásároltak bele a rendszerintegrátor cégbe, mert úgy vélték, sokkal nagyobb profittermelő potenciállal bír annál, mint amit éveken át ténylegesen produkált – lényegében soha nem termelt értékelhető profitot annak ellenére sem, hogy az árbevétel folyamatosan nőtt.
A két legnagyobb horderejű ügyről a társaság legutóbbi, decemberi közgyűlésén kaptak információt a részvényesek (Figyelő, 2007/1. szám). Akkor a cégvezetés azt ígérte, hogy a felügyelőbizottság vizsgálatot folytat le, s ezek eredménye alapján döntenek majd a következő lépésről. Mára az úgynevezett székházügyben lezárult a vizsgálat, s ez alapján döntött úgy a Synergon, hogy nemcsak polgári peres eljárást indít, hanem büntetőfeljelentést is tesz.
ÉRDEKES KÖRÜLMÉNYEK. Albrecht Ottó korábban azt nyilatkozta a Figyelőnek, hogy amikor a Synergon megvételéről döntött, fogalma sem volt arról, hogy a cég újpesti székháza nem a társaság tulajdonában van. De ez még semmi. Kiderült, hogy a társaság 1997-ben kötött bérleti szerződést az ingatlanra, majd közel egymilliárd forintot költött annak felújítására. Ennek eredményeként a Synergon pénzén a korábbi Újpesti Gépgyár leromlott állapotú ingatlanján modern irodaház létesült. Ennek fejében a cég első ranghelyi jelzálogjogot kapott, illetve jogot arra is, hogy a felújításra költött összeget 2008 után lelakhassa. Csakhogy 2004-ben ezekről a jogairól a Synergon egy laza mozdulattal lemondott. Minderre azért volt szükség, mert a bérbeadó nagy összegű hitelt akart felvenni, és a bank kérte az első ranghelyű jelzálogjogot. Úgy fest azonban, hogy nagylelkűségéért a Synergon semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.
Bosszú vagy továbblépés?
Synergonos berkekben az a hír járja, hogy Czakó „bosszúból” megpróbálja „lenyúlni” volt cége egyes ügyfeleit, valamint viszi magával hozzá hű embereit. Tény, hogy a volt Synergon-elnök résztulajdont szerzett a Delta Kft.-ben, s hamarosan, a cég részvénytársasággá alakulásával párhuzamosan igazgatósági taggá is válik. Ezzel kapcsolatosan azt mondja, önként várt fél évet, mielőtt visszatér abba az iparágba, amelyet a legjobban ismer, s amelyben szinte egész életét eltöltötte. Mivel semmilyen kötelezettséget nem vállalt arra nézve, hogy nem dolgozhat a szektorban, így semmi rosszat nem lát abban, hogy volt cége konkurensének számító társaságnál vállal szerepet.
„Kategorikusan cáfolom, hogy kárt okoztam volna” – reagált a hírre Czakó Ferenc, aki a hajdani alapítók közül a legtovább maradt tagja a Synergon igazgatóságának, s csak a székházügy kiderülésével párhuzamosan távozott. Czakó szerint az új tulajdonosok felesleges bizonytalanságot keltenek a Synergon körül azzal, hogy folyamatosan a múltat firtatják, ahelyett, hogy előretekintenének. A volt elnök a székházügy részleteit firtató kérdésünket azzal hárította el, hogy egy nagyon bonyolult szerződésről van szó, amelynek egyes kiragadott elemei önmagukban nem értelmezhetők. Azt viszont elmondta, hogy áll a vizsgálatok elébe, mivel minden döntésével a társaság érdekeit szolgálta.
A székház tulajdonosa 691 millió forintos összeget ismert el a bérleményre költött beruházásként, noha Jeszenszky Zoltán szerint a Synergon könyveiben közel egymilliárdos összeg szerepel. A társaság most a 691 milliós summa 2004-es jelenértékét és annak késedelmi kamatait próbálja jogi úton visszaszerezni, ami nagyjából 460 millió forintra rúg. Egy másik vitatott kérdésben, a Datex Kft. ügyében még tart a vizsgálat, de a Synergon jövő heti közgyűlésére várhatóan az is lezárul. Itt az a gyanú, hogy a 70 százalékban Czakó és Szalóczy Zsolt volt vezérigazgató tulajdonában álló cég egészségügyi szoftverének közel félmilliárdos költségét a Synergon állta, de a bevétel már a kft.-nél csapódott le (Figyelő, 2007/1. szám).
VEZETÉSI VÁLSÁG? Czakó szerint a Synergon vezetői most azért próbálnak minden forintot a múltból kisajtolni, mert semmi előremutatóval nem tudnak a részvényesek elé állni. Megemlíti a társaság vezetési válságát is, arra utalva, hogy Ákos György, az IBM-től érkezett vezérigazgató néhány hét után távozott posztjáról. Jeszenszky Zoltán szerint azonban semmi probléma nincs a társaságnál, az átvilágítás lezajlott, most már teljes erővel a jövőre koncentrálnak. A vezérváltással kapcsolatban az elnök elmondta, hogy a tervezett kettős cégvezetés valóban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az elképzelés az volt, hogy Ákos Györgyhöz tartozik az értékesítés, Lazarovits Márkhoz pedig a „gyártás”, azonban komoly hatásköri vita alakult ki. Ákos György végül számos kérdésben szemben találta magát az igazgatósággal, s az eltérő szakmai elképzelések miatt döntött úgy az igazgatóság, hogy egy vezérigazgatóval folytatja. Ezt az elnök egy teljesen új cégstruktúra felépítésekor normális eseménynek tartja, a Synergon Lazarovits Márk vezetése alatt működik tovább.
