Hazánk második legnagyobb húsipari csoportjának tulajdonosa a Figyelőtől értesült arról az alacsony kamatozású hitelkeretről, amellyel állítólag az orosz kormány a magyar cégeknek a föderáción belüli technológiafejlesztő beruházásait kívánja segíteni. Román Gyula, a Debreceni Hús Zrt. tulajdonosa nincs egyedül – mások sem tudnak a hitelforrás létezéséről. Bizonyos agrárvállalkozói körökben viszont nyílt titokként kezelik, hogy a nagyvállalatok számára valóban létezik egy kedvezményes célhitel, amelyet egyes értesülések szerint uniós, mások szerint orosz forrásból különítettek el.
Húspult Moszkvában. Javulnak-e a bejutási esélyek? Fotó: AFP
Benedek Fülöp földművelésügyi államtitkár a Figyelő kérdésére meg is erősítette, hogy van egy „befektetési lehetőség”, amely egyebek között magyar agrár- és élelmiszer-ipari befektetők vegyes vállalatokon keresztüli megtelepedését segítheti. Ennek első, 300-500 millió dolláros kerete az oroszországi bejegyzésű cégek számára már elérhető, a második, ugyanekkora csomag elindításán pedig már fáradozik a – Benedek Fülöp megnevezése szerint – „magyar-orosz mezőgazdasági együttműködési bizottság”. Putyin elnök tavaly meghirdetett gazdaságfejlesztési programja az Oroszországi Föderáció önellátását kívánja erősíteni. A prioritási listán szerepel a stratégiai ágazatok között az élelmiszer-gazdaságon belül a húsipar (sertés-, szarvasmarha- és baromfiágazat), a tej- és cukoripar is. Az államtitkár szerint a programot a piacinál alacsonyabb kamatozású oroszországi hitelkeret segíti, „amelyet meghatározott feltételekkel lehet igénybe venni az agrárium fejlesztéséhez”. A pénzügyi konstrukció részleteit nem árulta el, csak annyit, hogy már több mint 100 cég érdeklődik a program iránt.
„Nem tudok ilyen hitelről” – nyilatkozta ugyanakkor Rosta György, az Eximbank Zrt.-től. A térségbe irányuló magyar áru- és technológiai exportot finanszírozó pénzintézet vezérigazgató-helyettese szerint a meglévő – a többi OECD-tagállam kondícióival szinte azonos – konstrukciókkal is szépen növekszik orosz exportunk. Ezt látszik igazolni, hogy például a TriGránit Zrt. hamarosan befejezi az első, 200 millió eurós cukorgyár építését Rjazanyban, és nekikezd a hasonló beruházásoknak Rosztovban, illetve Voronyezsben. A Csányi Sándor érdekkörébe tartozó élelmiszer-ipari társaságok közül a Pick-Délhús-csoport, a Sole-MiZo-tejcsoport és a Csányi Pincészet is jelen van Oroszországban. Sertéstelepi technológiát, tenyésztésszervezést és fajtát többek között a Hungapig Kft. és a tartástechnológiával foglalkozó ISV Zrt. is szállít.
SAJÁT KONSTRUKCIÓBAN. A lapunk által megkérdezett – potenciálisan érintett – magyar cégek egyelőre saját maguk által megszervezett finanszírozási konstrukcióban szállítanak Oroszországba. Kovács László, a Pick Zrt. vezérigazgatója úgy számol, hogy egy-két hónap múlva indulhatnak az oroszországi szállítások. Elsősorban az ottani piacon keresett – nem nemes penészes – „szárazáruk” kivitelével kezdenek, de téliszalámi is jut majd az igényesebb vevőknek. A cég előrehaladott tárgyalásokat folytat hizlalda és takarmányüzem beindításáról is, viszont a húsüzemi beruházás csak vontatottan halad. Így egy-két évbe is beletelhet, amíg az oroszországi Pick-beruházások lendületbe jönnek. A finanszírozásról a vezérigazgató nem árult el részleteket.
Benedek Fülöp. Az agrárállamtitkár úgy tudja, hogy már több mint száz cég érdeklõdik a fejlesztési program iránt. Fotó: MTI
Hasonlóan döcögős a herceghalmi Hungapig tenyésztésszervező társaság – hírek szerint több millió dolláros – oroszországi üzlete. Az orosz kaland már másfél éve elkezdődött a tulai projekttel, de Slezák György igazgató konkrét eredményekről még nem tudott beszámolni. Ő sem tud a kedvezményes hitelkeretről. Szerinte nehezíti az előrejutást az is, hogy a magyarok a piacépítésben külön utakon járnak. A Hungapig az Eximbankkal, valamint a HVB-vel (ma UniCredit) kezdte orosz projektjét finanszírozni.
A debreceni Baromfi-Coop Kft. Moszkva környéki, 60 millió dolláros, takarmánykeverő és baromfifeldolgozó projektjét vegyes vállalati formában indította egy orosz partner 50 százalékos részvételével. A finanszírozáshoz az ottani fél vett fel hitelt helyi bankoktól. A tenyésztés viszont ősszel már egy eximbankos kölcsön lehívásával indulhatott el. Központi oroszországi hitelkeretről azonban eddig Bárány László igazgató sem értesült. Egyes húspiaci szereplők úgy vélik, az államtitkár által lapunknak megerősített hitel bizonyára létezik, ám speciális, orosz bankok közreműködésével létrejött keretről lehet szó, amely nem nyilvános, csak a „tűzhöz közel álló” cégcsoportok vezetői részesülnek belőle.
Szalámis sztrájk
Figyelmeztető munkabeszüntetést tartottak a Pick-Délhús-csoport pécsi húsüzemében múlt pénteken a dolgozók, hogy előmozdítsák a 2007. évi bérmegállapodás megkötését. A demonstrációt a béremelés elérésére irányuló, korábbi sikertelen próbálkozások után határozta el a vállalat sztrájkbizottsága, melyet támogatott a Húsipari Dolgozók Szakszervezete is. Az érdekvédelmi szervezet szerint a Pick még értékelhető tárgyalási ajánlatot sem adott. Nincs könnyű helyzetben a Csányi Sándor OTP-elnök-vezérigazgató privát tulajdonában lévő húsipari csoport, miután sok százmillió forintos készletei halmozódtak fel a sertéspestist hordozó magyar vaddisznók hírére leállított japán export miatt. A csoportot a nemrég átadott – a régió legnagyobb szárazárut feldolgozó kapacitással rendelkező – alsómocsoládi beruházás hitelei is terhelik, miközben még nem indult be az Oroszországba irányuló húsexport-offenzíva.
