Fiatal mérnök bosszankodik egy új gépészeti tervező program előtt: a szokásosnál hosszabb csavart kellene „berakni” egy frissen megálmodott alkatrész tervrajzába, de az a fránya program csak nem akarja az igazságot, hiába keresgéli a menük erdejében ezt az egyszerű funkciót.
Aki használt már új programokat, jól ismeri ezt az érzést. Egyebek mellett ezen próbál segíteni például a Windows XP, és még inkább az új Vista: a menük elrendezése, a felugró, segítséget kínáló ablakok, képek is a szoftver-ergonómia kutatások eredményei, amelyek fő célja az ember és a gép közötti kapcsolat harmonikusabbá tétele. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) ergonómia és pszichológia tanszékén Izsó Lajos és csapata által kifejlesztett rendszerrel az is objektív módszerekkel mérhető, hogy egy számítógépen végzett művelet az ilyenkor elvárható szellemi megterheléssel jár-e. Mi több, az is feltérképezhető lesz, hogy a felhasználónak tetszik-e egy funkció vagy éppen bosszantja. Ha egy ilyen vizsgálatot még a szoftver tervezési fázisában végeznek el, az egyszerűbbé teheti a használatot.
A BME integrált kiértékelő eszköze egy szoftverből, egy webkamerából, a felhasználóra erősítendő három elektródából és az adatgyűjtő egységből áll. Ezek rögzítik a billentyű- és egérműveleteket, a vizsgált személy képernyő előtti viselkedését, illetve a szellemi megterhelésre vonatkozó fiziológiai jellemzőket. Ez utóbbira egyszerűsített EKG-t használnak, de nem a pulzust figyelik, hanem a szívverések között eltelt, milliszekundumokban mérhető időt, és ebből következtetnek az idegrendszer állapotára. Tudományos tény, hogy nagyobb megterhelés alatt gépiesebben ver az ember szíve; ebből következtetünk a felhasználó szellemi erőfeszítésére” – magyarázza Hercegfi Károly, a BME ergonómia és pszichológia tanszékének helyettes vezetője. Ha a mérések alapján kiderül, hogy több embernél is nem várt helyen okoz szellemi megterhelést egy funkció, akkor az szoftvertervezési hibára utalhat.
A kiértékelő eszköz továbbfejlesztett változatában a bőrvezető képességet is mérik, ami – a hazugságvizsgálókhoz hasonlóan – a megfigyelt személy érzelmi állapotáról adhat információkat. Mivel egy ilyen vizsgálatsorozat elég összetett és időigényes, olyan bonyolultabb programok esetén lehet igazán hasznos, mint például az építészeti és gépészeti tervezőszoftverek, az ügyfélszolgálati munkatársak által napi 24 órában használt alkalmazások, illetve például a mobiltelefonokkal elérhető játékok.
Ha a munkahelyi környezetben a munkáltató figyel az egyébként rendeletben is előírt egészségügyi előírásokra, akkor ez kihat a dolgozók produktivitására, kreativitására, s akár a céghez való lojalitást is erősítheti. A folyton számítógép előtt görnyedő alkalmazott több szoftver közül is választhat, amelyek segítséget nyújthatnak az egészségesebb géphasználatban. A SlouchGuard szoftver (a BME professzionális megoldásához hasonlóan) egy webkamera segítségével figyeli a képernyő előtt ülő embert. A „virtuális terapeuta” viszont nem a programok használhatóságára koncentrál, hanem megtanulja, melyik a felhasználó számára kényelmes és egészséges kéz-, illetve testtartás. Ha az illető ettől érdemben eltér, akkor szóbeli vagy képernyőn felugró jelzés figyelmezteti a helytelen tartásra.
Egy másik ilyen program a Stretch Break, amelynél előre meghatározhatjuk, hogy mikor, mennyi és milyen típusú nyújtó- és lazítógyakorlatot szeretnénk végezni, és a megfelelő időben a szoftver bemutatja a gyakorlatokat. Arra is lehetőség van, hogy a billentyűzet és az egér használati gyakoriságának figyelembevételével induljanak a gyakorlatok.
Az RSI Shield alkalmazással az előbbiek mellett például be lehet állítani az automata egérkattintás funkciót (a sok gombnyomkodás helyett csak az egeret kell mozgatni), és rögzíthetőek a különböző parancssorozatok, azaz a Wordből ismert makrók. Ezek mind az ismétlődő mozdulatsor okozta sérülések (repetitive strain injury – RSI) kockázatát csökkentik.
„Ezek a programok azon munkaköröknél alkalmazhatóak, ahol egy előre megadott időpontban félbeszakíthatjuk a munkát” – mutat rá Kapás Zsolt, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy olyan területeken, ahol a képernyőn keresztül például technológiai folyamatokat, vagy légi forgalmat irányítanak, az ilyen szoftverek használata akár végzetes következményekkel is járhat.
