Ezt az öreg Frank nem így csinálná – ekképp kommentálta az egyik magyar alapkezelő azt, amit Linda Hasenfratz (képünkön), a Linamar Corporation vezérigazgatója mondott cége budapesti sajtótájékoztatóján. A téma a kanadai anyavállalat Linamar Hungaryre tett nyilvános vételi ajánlata volt, amelynek árfolyamát a hazai befektetők egy része túlságosan alacsonynak tartja. Ráadásul a vezérigazgató nem kertelt: kinyilvánította, hogy aki nem adja oda önként és dalolva részvényeit a felvásárlónak, az beleragadhat egy tőzsdéről kivezetett cég eladhatatlan papírjába – vagyis, tessék csak szaporán élni az ajánlattal.
S hogy kicsoda Frank, és mit csinálna másképpen? Ő Linda Hasenfratz apja, magyar származású vállalkozó, a Linamar Corporation alapítója. Frank Hasenfratz 1935-ben született Budapesten, szerszámkészítőként és gépészként dolgozott, majd az 1956-os forradalom leverését követően emigrált Kanadába. Kilenc év múltán alapította meg cégét, s nyitotta meg saját gépkereskedését a háza pincéjében. A névadás egyszerűen ment: felesége Margaret, valamint lányai, Linda és Nancy nevéből rakta össze a Linamar mozaikszót, majd vitte sikerre vállalkozását. Frank Hasenfratz a legismertebb kanadai üzletemberek sorába emelkedett, több üzleti díj és kitüntetés birtokosa, a Linamar Corporation pedig ma már 50 országban van jelen, és több mint 10 ezer embert foglalkoztat.
KEMÉNY FELLÉPÉS. Ebben azonban már jó része van az idősebb lánynak, Lindának is, aki 1990-ben kezdett dolgozni a családi cégnél. Mindent kitanult, amit ki kellett, s így jutott el 2002-ben a vezérigazgatói kinevezésig. Mára Kanada egyik legsikeresebb üzletasszonyaként tartják számon, ez azonban a legkevésbé teszi boldoggá a Linamar Hungary kisrészvényeseit. Ők úgy vélik, a gyökereit soha nem felejtő papa – akinek tavaly a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének polgári tagozata kitüntetést adta át a köztársasági elnök – sokkal korrektebb ajánlatot tett volna részvényeikre. De ő már „csak” a cég elnöke, az ehhez hasonló ügyekben a lánya dönt. Márpedig a brókerek szerint a magyarul már nem beszélő, kőkemény üzletasszony hírében álló Linda Hasenfratznak csak egy célja van: a lehető legkisebb ráfordítással megszabadulni a magyar kisrészvényesektől.
A Figyelő által megkérdezett alapkezelők, illetve elemzők szerint mindenki szépen felajánlotta volna részvényeit, ha a Linamar Corporation 3500 és 4000 forint közé tette volna ajánlatát. Mivel azonban 3003 forintról van szó, indulhat a nagybefektető-kisrészvényes játszma. Egy és kétmilliárd forint között van az az összeg, amit bevállalva a Linamar úgy távozhatott volna a tőzsdéről, hogy kisbefektetői is úgy érzik: jó árat kaptak. Ennyit tehát ez nem ért meg a cégnek, ezért most mindenki számolgat és tippelget arra vonatkozólag, meddig tarthat még a Linamar Hungary tőzsdei pályafutása.
A tíz év biztosan meglesz, hiszen a társaság 1997 májusában debütált a börzén. A Linamar 1992-ben lett az akkor még Mezőgép Rt. néven ismert orosházi székhelyű vállalat főtulajdonosa, majd a tőzsdei bevezetést megelőző tőkeemelés során szálltak be a cégbe főként intézményi befektetők. A korábban főleg mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó cég egyre inkább a precíziós megmunkálási tevékenység felé fordult, mára a társaság az európai autóipar egyik legnagyobb beszállítójának, illetve az egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártónak számít. S nem mellékesen: a Linamar Hungary Békés megye első számú munkaadója; e tekintetben persze attól nem változik semmi, hogy a cég távozik a tőzsdéről.
A Linamar Hungary eredményességi mutatói az ezredforduló tájékán sok örömre nem adtak okot a részvényeseknek, az utóbbi években azonban gyors javulás állt be e téren. Ráadásul az elemzők szerint a profitkilátások is rózsásak (lásd a grafikont), éppen azért akarja a főtulajdonos megszerezni az egész céget, hogy a dinamikusan bővülő nyereségen ne kelljen osztozkodni a kistulajdonosokkal. A szép jövőt azonban nem egyformán árazzák be az anyacég vezetői, illetve a kisrészvényesek. A Linamar Corporation által felkért tanácsadó, a KPMG reálisnak tartja az ajánlatban szereplő 3003 forintos árat, a tőzsdei elemzők szerint viszont ennél jóval többet ér a cég – a Quaestor Zrt. elemzése például 5555 forintos célárfolyamot határozott meg.
A nagy eltérés persze természetes, hiszen a Linamar nyilván nem fizetett volna olyan elemzésért, amely arra jut, hogy irreálisan alacsony az általa kínált ár. S persze ugyanilyen alapon az elemzői értékelésekre is rá lehetne sütni, hogy érdekből, a magasabb ár kiharcolása céljából születtek (igaz, néhány közülük még az ajánlat megjelenése előtt készült). A tőzsdei árfolyam sem mérvadó, mivel a kurzus éppen az ajánlatról szóló pletykák hatására érte el a 3400 forintos szintet. A részvények reális értékének meghatározása tehát szinte lehetetlen, de azt sem könnyű előre jelezni, mi lesz a harc végkifejlete.
Ami biztos: jelenleg az anyacégnél, annak vezetőinél, illetve a Linamar Hungary vezetőinél és alkalmazottainál a részvények 69,2 százaléka van. Ahhoz, hogy a tőzsdéről ki tudja vinni a főtulajdonos a papírt, 75 százalékos közgyűlési igen kell. Linda Hasenfratz biztos abban, hogy elérik a 75 százalékot, a befektetők egy része azonban nem. Mivel a tőzsdei ár magasabb az ajánlati árnál, kérdéses, ki fogja felajánlani papírjait. Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője szerint a befektetők szinte semmit sem veszítenek, ha tartják a részvényt. A Linamar által sugalltakkal ellentétben ugyanis nem lehet beleragadni a papírba: ha össze is jön a 75 százalék, a tőzsdei kivezetéshez egy új ajánlatot kell majd tennie a kanadai cégnek. Ennek árfolyama pedig semmiképp sem lehet kisebb a mostani 3003 forintnál.
Információink szerint a szabadon levő papírok nagy része – a kisbefektetők mellett – három magyar alapkezelőnél van; ezek valószínűleg nem ajánlják fel részvényeiket. Van ezenkívül egy néhány százalékos tulajdonnal bíró külföldi alap is. Ha ez bedobja papírjait a felvásárlásba, az eldöntheti a kérdést. Ha nem, elképzelhető, hogy nem lesz meg a 75 százalék. Viszont tőzsdei kivezetésről szóló döntés ekkor is születhet, mivel hiába marad e szint alatt a Linamar tulajdoni aránya, a meg nem jelenő részvényesek miatt a közgyűlésen jelen levő szavazatok háromnegyedét könnyebben kontrollálhatja a cég.
FELHAJTÓ ERŐ. A kisbefektetők most abban bízhatnak, hogy amennyiben a Linamar nem tud a mostani ajánlattal annyi papírt összeszedni, amivel biztos lehet a 75 százalékos közgyűlési szavazatában, akkor vagy jön egy magasabb ajánlat, vagy a cég a piacon kezd majd el további részvényeket vásárolni. Ha ez utóbbit választja, azzal nagyon gyorsan felhajthatja az árat. Ha pedig ez bekövetkezik, a kivezetési ajánlat minimális árának meghatározásakor már ezeknek a tőzsdei, vagy tőzsdén kívüli kötéseknek az árfolyamait is figyelembe kell venni. Vagyis: ez is egy esetleges magasabb ajánlat irányába mutat.
Az ajánlatot hétfőn jóváhagyta a pénzügyi felügyelet, elfogadni azt május 29-éig lehet. A befektetőknek tehát még két hónapot kell várniuk arra, hogy megtudják, el tud-e jutni a Linamar Corporation 75 százalékig. Kuti Ákos mindesetre azt mondja, hogy a következő hetekben nem valószínű áremelkedés, de akinek van Linamar-részvénye, jól teszi, ha megvárja az ajánlat végeredményét.
