Kioto
Az 1997-es kiotói egyezmény értelmében 35 ipari országnak az egyezmény 2012-es lejártáig a globális felmelegedést okozó gázkibocsátást az 1990-es szinthez képest átlagosan 5 százalékkal kell csökkentenie.
A Balin decemberben tartandó találkozón a szakminiszterek várhatóan megegyezésre jutnak egy olyan tárgyalási mandátumról, mely lehetővé teszi az egyeztetések elkezdését a Kiotó utáni időszakról. Az üvegházhatású gázok kibocsátásáról, pontosabban ennek csökkentéséről szóló jegyzőkönyv hatálya ugyanis 2012-ben lejár.
Dimasz elmondása szerint meglehetősen sokat vár a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G8-ak júniusi találkozójától, melyet Németország, az EU és a G8 jelenlegi soros elnöke szervez. A környezetvédelmi biztos szerint a Balin tartandó ENSZ-konferencia előtt ez lesz az egyik legfontosabb találkozó.
„Ha ezen nagy országok kis számú vezetői nem tudnak megállapodni, akkor hogyan tud majd kétszáz vezető Balin megegyezésre jutni?” – tette fel a kérdést Dimasz. A világ nyolc vezető ipari hatalma – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – jelenleg a világ szén-dioxid-kibocsátásának 52 százalékáért felel.
Az olyan gyorsan növekvő gazdaságokban, mint amilyen Kína vagy India, szintén erőteljesen nő a károsanyag-kibocsátás. Kína például már most a második legnagyobb szennyezőnek számít. Dimasz ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy amíg a világ első számú szén-dioxid kibocsátójának számító Egyesült Államok nem hajlandó csatlakozni a kiotói megállapodáshoz, addig ezeket a feltörekvő gazdaságokat is nagyon nehéz lesz rávenni a csökkentésre.
