A Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai egy-másfél éve figyelték meg a budafoki párt, amely egy villanyoszlopra építette fel gallyakból rakott fészkét – mondta el megkeresésünkre Lóránt Miklós, az egyesület munkatársa. Ha nincs túl komoly tél, az egzotikus madarak túlélik a magyar klímát, még szaporodhatnak is.
Beépülnek
Nyugat-Európában főleg Brüsszelben és Londonban élnek nagy számban barát- és örvös papagájok, azaz tipikus nagyvárosi jelenségről beszélhetünk – mondta a szakember. A madarak jól érzik magukat a városok melegebb mikroklímájában, az ínségesebb hónapokban pedig elegendő élelmet találnak a madáretetőkben. A Magyarországon népszerű hullámos papagájt láttak már például beépülni verébcsoportba, de úgy is, hogy fecskékkel éjszakázott együtt egy nádasban.
A szakértő szerint be kellene gyűjteni, és zárt körülmények között tartani ezeket a Magyarországon idegen állatokat, amíg nem késő. Belgiumban például ez már lehetetlen, olyan, mintha valaki be akarná fogni Budapest galambjait.
Káros hatás
Az idegen fajok konkurenciát jelentenek az őshonos állatok számára, kiszorítják őket élőhelyükről, mint az megfigyelhető az újvilágból érkező ékszerteknős és a hazai mocsári teknős esetében. Számtalan, otthon megunt hüllőt enged szabadon felelőtlen tulajdonosa: a teknősök túlélik a magyar telet, szaporodni is képesek, és a Feneketlen-tóból például mára szinte teljesen kiszorították az őshonos mocsári teknőst – mondta el Lóránt.
A barátpapagáj Argentína, Paraguay, Uruguay és Kelet-Bolívia térségéből származik, fejétől a farka végéig 29 centiméter. Kimondottan társaságkedvelő, kolóniákban költ: a nőstény ágakból hatalmas „várat” épít. Természetes élőhelyükön tövises gallyakból hordják össze a fészekvárat, amelybe számos járatot alakítanak ki, egy-egy járat végén önálló fészkelőhely van, a több pár által használt közös fészek súlya akár 250 kiló is lehet.
Éktelen rikácsolás
Hidegtűrésére jellemző, hogy 1956 rendkívüli telén a mínusz 29 fokot is jó egészségben vészelte át a berlini állatkert szabadon tartott csapata – írja a Társállatok című kisállattartó honlap. Más madarakkal egyáltalán nem fér meg, még nálánál erősebb papagájokat is bátran megtámad, hogy elűzze a fészekvár közeléből. Ha idegent lát vagy veszélyt sejt, éktelen rikácsolásba kezd.
A barátpapagáj főként magvakat és gyümölcsöket eszik, de a rovarokat és a virágokat is szívesen fogyasztja. A feltűnően élénk, lármás madarak eredetileg Dél-Amerikában honosak, de manapság már Európában, az Egyesült Államokban és Japánban is betelepült fajként tartják számon őket – mondta az MTI-nek Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője.
