A több mint 400 milliós költségvetésű természetvédelmi program keretében két nemzeti park – a Kiskunsági Nemzeti Park, a Duna–Ipoly Nemzeti Park, az erdészek és a Szegedi Egyetem Füvészkertje fognak össze, hogy természetes állapotához hasonlóan helyreállítsák a szegfű élőhelyeit, és mesterséges szaporítással növeljék a megcsappant állományt – közölte a Magyar Madártani Egyesület.
A területről kiirtják az agresszívan terjedő, Észak-Amerikából behurcolt növényeket, például a selyemkórót és a bálványfát, amelyek felfalják a szegfű élőhelyeit. Az akácot és a feketefenyőt pedig szürke- és fehér nyárra cserélik, amelyekből idővel – erre az élőhelyre természetes állapotában jellemző – nyárfaligetek lesznek.
Az élőhelyrekonstrukcióval – amely munkalehetőséget biztosíthat helyi lakosoknak – párhuzamosan elindul a munka a füvészkertben is. A kutatók az eredeti termőhelyről származó magokból 15 ezer szegfűpalántát nevelnek, és ezeket később ugyanoda, a növény eredeti termőhelyére ültetik vissza.
A hazai jogszabályok alapján a legmagasabb védelmi kategóriába tartozó, fokozottan védett tartós szegfű elsősorban élőhelyvesztés miatt szorul aktív védelemre. A nyúlánk termetű, élénk rózsaszín vadvirág a Kiskunmajsa, Ócsa, Csévharaszt külterületein található meszes homokpusztagyepek lakója.
