Kulturális célú loft beruházások
– 1999: A Művészetmalom megnyitása Szentendrén 700 m2-en
Beruházás jellege: civil/ önkormányzati
– 1999: Ganz Gyár átalakítása a 35 000 m2 –es Millenáris Parkká
A beruházás jellege: állami
– 2001: a Wolfner-féle újpesti bőrgyárban kap helyet MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény 2600 m2-en
A beruházás jellege: magán
Az elhanyagolt raktársor jelenlegi állapotában jelentősen rontja a városképet, holott adottságait tekintve Budapest emblematikus épületévé válhatna. A Margitsziget mellett az egyetlen közvetlenül a Duna-parton fekvő közparkkal határos térség az ötvenes években vesztette el eredeti kereskedelmi funkcióját. A főváros tulajdonában levő pesti telek vagyonkezelését a CSAPI (Csarnok és Piac Igazgatóság) vette át, mely az 1988-as részleges felújítás óta tulajdonképpen kizárólag a működési költségek finanszírozása és előhasznosítás céljából adta ki, legutóbb például szórakozóhelyek létesítése céljából.
A tervek szerint a Szabadság és a Petőfi híd között elhelyezkedő Közraktárak az ipari műemlékterületen szintén hat milliárd forintból felépített Millenáris park ikerpárja lenne. Funkcióját tekintve leginkább a brit Covent Garden mintáját követné, amennyiben egyszerre látna el kulturális, szórakoztató és kereskedelmi feladatokat. „A felújított épületekben public art rendezvények, fesztiválok, galériák, beltéri és szabadtéri koncertek, színházi előadások, vendéglátóipari létesítmények és más rendezvények, szolgáltatások is helyet kapnának.” – derül ki a főpolgármester, Demszky Gábor internetes blogjából, aki a szomszédos Nehru park és a környező infrastruktúra fejlesztését is kiemeli ugyanitt.
Már nem használják a raktárépületeket (Fotó: FN-archív)
Úttörő konstrukció
Tavaly meghívásos közbeszerzési pályázatot hirdetett meg a Fővárosi Önkormányzat, hogy a csaknem húsz éve húzódó projekt végére pont kerüljön. A pályázat feltételeinek kialakításakor arra törekedtek, hogy lehetőleg minél kevesebb állami, és minél több magán tőkét mozgósítsanak a funkcióváltásra és a rehabilitációra, ezért egy nemzetközi szakértőgárda segítségével egyedi PPP (Public-Private Patnership) konstrukciót dolgoztak ki. Ez utóbbi finanszírozási forma nyugaton, főként Nagy-Britanniában bevált és elterjedt módszer a nagy állami beruházások fedezésére, azonban Magyarországon is jónéhány esetben próbálkoztak több, – de inkább- kevesebb sikerrel a köz- és a magánszféra partnerségén alapuló beruházásokkal. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes a projekt jelentőségét a Papp László Sportaréna megépítéséhez hasonlítja, melyet 27 milliárd forintos költségvetésből valósított meg a tendert megnyerő francia Bouygues építővállalat a BS-t elpusztító 1999-es tűzesetet követően.
Újabb Duna-parti látványosság
A Közraktárak rehabilitációját célzó PPP megállapodás részletei ugyan a közbeszerzési eljárás végéig titkosak, a főpolgármester helyettes azonban annyit elárult, hogy a terület a Főváros tulajdonában marad, a nyertes pedig hosszú futamidőre elnyeri az ipartelep üzemeltetési jogát. Mindezért cserébe a győztes pályázónak vállalnia kell a csaknem egy hektáros, műemléki védelem alatt álló terület rekonstrukcióját, és feltehetőleg egy teljesen új épület felhúzását is – közölte a városfejlesztésért, gazdálkodásáért és szociálpolitikai ügyekért felelős főpolgármester-helyettes. Annak érdekében, hogy a projekt üzletileg is helytálló legyen, az új üzemeltető a későbbiekben kiadja a felújított helyiségeket.
Sokan fantáziáltak róla
A város vezetői 1992 óta hezitálnak a terület sorsát illetően, az utóbbi években azonban tisztázódott, hogy mindenképp kulturális célra használják majd fel az épületegyüttest. Lehetséges helyszínként merült fel a végül két híddal arrébb kerülő Nemzeti Színház számára; Müller Péter Sziámi a Sziget Fesztiválba kívánta volna beolvasztani; felvetődött olyan országok bemutatkozó helyeként is, melyek nem rendelkeznek kulturális központtal Budapesten, de szó esett arról is, hogy egyszerűen lebontják az épületeket. 2001-2002-ben teljes rendezési tervvel állt elő többek között Rajk László építész, a Lehel téri piac tervezője, illetve Derdák András a millenáris park volt igazgatója is, aki már ekkor egy fajta PPP konstrukciót javasolt a beruházás finanszírozására.
Látványterv a majdani kultúrális centrumról
Legutóbb a 2010-es évre tervezett kulturális főváros projekt kapcsán került az érdeklődés középpontjába az egykor raktározási célokat ellátó telep. Ekkor a szervezők megállapodtak abban, hogy a kiemelt projekteket akkor is megvalósítják, ha esetleg nem Budapest lesz a 2010-es esemény vendéglátója, Ennek biztosítékául szolgál a Podmaniczky-program, mely a 2005 és 2013 között időszakra határozza meg Budapest középtávú fejlesztési irányelveit. A II. Nemzeti Fejlesztési Tervvel összhangban kialakított tervezet egy úgynevezett Magprogramot is magába foglal, mely az Óbudai Gázgyár, a Hajógyári- sziget mellett többek közt a Közraktárakat is kiemelt akcióterületként kezeli. A főpolgármester-helyettes álláspontja szerint egy hasonló kaliberű, fiatal turistákat és egyetemistákat vonzó negyed nélkülözhetetlen egy olyan fővárosnak, mely alig négy év múlva az EU soros elnöke lesz.
