Sajátos számmisztikai fejtegetésekre is lehetőséget ad a forint árfolyamának elmúlt ötéves vizsgálata. Noha valószínűleg a véletlen műve, hogy 2002. március 19-e óta immár negyedszer áll ugyanazon a napon pontosan azonos szinten az euró kurzusa, az is lehet, hogy komolyabb kutatómunkával ki lehetne mutatni tudományos okokat az együttállásra. Az mindenesetre biztos, hogy ezen a napon 2002-ben, 2003-ban, 2005-ben és 2007-ben is néhány fillérrel a 246-os szint alatt tartózkodott a forint, viszont ez az idén először bizonyult egyben másfél éves csúcsnak is (az utóbbi két év mozgásairól lásd a grafikont).
ÉRDEMES-E VÁLTANI? Ha a forint útját megvizsgáljuk a 246-hoz történő visszatérések közötti időszakokban, az láthatjuk, hogy az elmúlt években ez a szint mindig euróvételi lehetőséget jelentett, a forint egyszer sem tudott néhány hétnél tovább ennél erősebb maradni. Most, éppen a nyaralási szezonhoz közeledve, újra sokakban merül fel a kérdés, érdemes-e ezúttal is átváltani a forintot euróra. Főleg azután, hogy bárki a saját szemével láthatta: hétfőn délután az utcai pénzváltók egy részénél már megjelentek a 250 alatti eladási ajánlatok, kedd reggel pedig a legkisebb marzzsal dolgozó kereskedelmi bankok is kínálták 249 forint körül az európai pénzt.
A kérdés megválaszolása ugyanakkor igen nehéz, az elemzői értékelések meglehetősen vegyesek. Két dolog tűnik csak egyértelműnek: egyrészt a forint idei erősödése indokolható a külső egyensúly javulásával, másrészt viszont az árfolyam 250-ről 245-re történő hirtelen ugrása egyetlen esemény következménye: a hétvégén ugyanis Szlovákia 8,5 százalékkal eltolta intervenciós sávját az erős irányba. Ez a koronát 4 százalékkal erősítette hétfőn, a régió többi devizája közül pedig pontosan az a forint lódult meg a legjobban, amely – egyedüliként – még mindig sávban mozog.
A szlovák lépés pontosan akkor jött, amikor amúgy is felerősödött a vita a forint sávjának esetleges eltörléséről (Forintkonfliktus -Figyelő, 2007/11. szám). Az ezzel kapcsolatos elemzői vélekedések is ritkán látható széles sávban szóródtak az elmúlt hetekben. Akadt szakértő, aki nemes egyszerűséggel a „vihar a biliben” meghatározást használta már magára az eltörlés felvetésére is. Ugyanakkor a Portfolió.hu március 8-án közzétett felmérése azt mutatta, hogy a szakértők egyértelmű többsége jó döntésnek találná a sáv megszüntetését. Más kérdés, hogy arra a kérdésre, szerintük lesz-e ilyen döntés, a többség bizonytalan volt, és lényegében fele-fele arányban érkeztek igenlő és nemleges válaszok.
A tőzsdén nem örülnek
Noha hétfőn a tőzsdén is felfelé tartottak az árak, ez főként a váratlan amerikai erősödés következménye volt. Az egyes részvények árfolyamai ettől függetlenül többé-kevésbé jól mutatták a forint erősödésének cégekre gyakorolt hatását. Az összkép ugyan egyértelműen negatív, de akad kivétel: az OTP, azaz a BUX messze legsúlyosabb tagja. A bankcsoport profitját illetően több ellentétes tényező eredőjeként inkább enyhén pozitívnak tűnik a forinthatás, a Molnál pedig éppen ellenkezőleg, a hazai pénz magas szintje kissé rontja az eredményt. A legrosszabbul a gyógyszercégek járnak, közülük is a 70 százalékban exportra termelő Richter számára kedvezőtlenebb a forint izmosodása. Az elmúlt hónapok tőzsdei sztárjai közül kissé negatívan érinti a forint megugrása a Graphisoft Parkot, a Danubiust, valamint a Rábát is.
Emellett számos egyéb érv látott napvilágot pró és kontra, a piac mindesetre most azt tippelgeti, hogy jövő heti ülésén mit dönt a kamatokról a jegybank monetáris tanácsa. Simor András új MNB-elnök egyből meleg helyzetben találja magát: a piac egyik fele kamatcsökkentést vár, míg a másik része szerint ez csak olaj lenne a tűzre, ami táplálja a további forinterősítő spekulációt. Simor egyik elődje, Surányi György mindenesetre az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy egy sáveltörlésről szóló döntést csak meglepetésszerűen érdemes hozni, a mai helyzet pedig egyáltalán nem ilyen.
Bármit is döntsön a jegybank a kamatról, illetve nyilatkozzon sávügyben, az elemzők arra számítanak, hogy a forint a következő hetekben erős maradhat – ez alapján pedig nem érdemes azonnal megrohanni a pénzváltókat. Az erős forint kategóriába ugyanakkor bőven belefér némi visszagyengülés is a 250-es szintre, de nagyobb eladási hullámmal addig szinte senki sem számol, amíg a külpiaci klíma nem kezd el hirtelen romlani. Pedig a nagy sávvita árnyékában erre utaló apróságokról is érkeztek hírek. A lett deviza elmúlt hetekben tapasztalt gyengélkedése nyomán például egyre többen vélik úgy, hogy a tetemes folyómérleg-hiánnyal és inflációval küzdő ország kénytelen lesz leértékelni a ma még igen szűk sávba szorított pénzét. A befektetők emlékeznek, hogy tavaly az izlandi korona hasonló körülmények között induló omlása milyen eladási hullámot indított el a feltörekvő piacokon, ezért a nagy sáveltolási spekulációk közepette nem árt a lettországi hírekre is figyelni.
