A kamatemelési várakozások teljesen eltűntek, és az elemzők többsége szerint az első kamatcsökkentésre már a második negyedévben sor kerülhet. Egy hónapja a többség még arra számított, hogy a kamatlazítás csak az év második felében kezdődik.
Jelentősen megnőtt a véleménykülönbség az elemzők közt arról, hogy milyen mértékben csökkentheti kamatait az MNB az év végéig. Az előrejelzések középértéke ugyan változatlanul az összesen egy százalékpontos idei kamatleszállítást mutatja a legvalószínűbbnek, a forint erősödése nyomán azonban nőtt azon elemzők száma, akik ennél jelentősebb kamatcsökkentéssel számolnak.
Huszonkettőből csak hét elemző szerint csökken idén egy százalékponttal az MNB-kamat, míg kilenc elemző 125-150 bázispontnyi lazítást tart valószínűbbnek. Hat elemző szerint viszont az idei kamatcsökkentés mértéke nem lesz több, mint 50-75 bázispont.
A forint árfolyamsávjának eltörlésére a nagy többség nem számít a következő néhány hónapban, a konszenzus szerint azonban nem zárható ki, hogy erre később mégis sor kerül. Az elemzők úgy vélekednek, hogy az MNB és a kormány a piac nyomása alatt nem változtat az árfolyamrendszeren, ahelyett a jegybank inkább devizát vásárol és/vagy kamatot csökkent, ha a forint rátapad a sáv erős szélére.
Az árfolyam-előrejelzések a sávszéltől biztonságos távolságban mutatják a forintot: a hónap végére az euró ellenében 249,50, az év végére 255,0, a jövő év végére 252,75-ös árfolyamot valószínűsítenek.
