Munkájuk célja, hogy – a ma használt, hanghullámokkal működő szonárt és a vizuális érzékelőket kiegészítve – biztonságosabb vízi járművet fejlesszenek ki. Az oldalvonal-szerv a halak bőrében elhelyezkedő hosszanti lefutású csatorna, amely a pikkelyeken is átvezető apró nyílások sokaságával érintkezik a vízzel. E járatot kocsonyás anyag tölti ki, melyben az áramlásra érzékeny idegsejtek foglalnak helyet. A hal ezekkel fogja fel a víz áramlásában beálló változásokat, így az oldalvonalat jelzőberendezésként használja: segítségével még éjszaka is biztonsággal kitér az akadályok elől, és ellenségeit is azonosítja.
A University of Illinois kutatói most ezt a rendszert próbálják utánozni. A halakat mímelő megoldás elkészítésekor a csipgyártásban alkalmazott módszerrel állítottak elő félmilliméteresnél is kisebb érzékelőket, amelyeket sorba rendezve helyeztek el tengeralattjárójuk oldalán. A jelfeldolgozás nehézségei miatt eddig ugyan legfeljebb 16 ilyen szenzort tudtak rendszerbe kötni, ám már ezek is bizonyították a megoldás létjogosultságát: a velük felszerelt teszt-tengeralattjáró képes volt érzékelni a közeli vibráló hullámforrásokat, és egyéb, a vízben keltett rezgéseket is azonosított. A rendszer tökéletesítésével olyan tengeralattjárót is építhetnek, amely önálló navigációra képes.
