Az államtitkár szerint a környezetvédelmi tárgyú törvények módosítását a környezeti felelősségről szóló 2004-es európai parlamenti és tanácsi irányelv teszi indokolttá, ennek megfelelően a módosítás jogharmonizációs jellegű.
A jövőben a „szennyező fizet” elvének jobb érvényesítése érdekében bevezetik a károkozó vagyonára terhelhető jelzálogjog intézményét. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a környezetkárosodást megelőző intézkedés vagy a helyreállítás költségeit a károsító nem tudja megfizetni, és ezért a központi költségvetésnek kell ezt finanszíroznia, akkor a Magyar Állam javára jelzálogjogot kell bejegyezni a károkozó vagyonára – fűzte hozzá.
Jelenleg Magyarországon 25 ezer veszélyes vagy nem veszélyes hulladékhegy van, aminek teljes körű felszámolása és a környezet helyreállítása ezermilliárd forintba kerülne. Mivel ezek javarészt rendszerváltás időszak előtti időszakból származnak, igen hosszú a lista, ami központi költségvetés pénztárcáját terheli, ezért a jövőbeni károkozás esetében mindenképpen a szennyező fizet elvet kell alkalmazni.
Kovács Kálmán azt is kiemelte, hogy a javaslat részletesen meghatározza a környezeti kár esetén fennálló helyreállítási kötelezettségeket, így az eddigieknél pontosabban kiszámíthatók lesznek a helyreállítási költségek, vagyis lehetőség nyílik a környezeti kockázattal járó tevékenységnél már korábban is ismert biztosítékadási rendszer részletes szabályozásának megalkotására. Ez a biztosítékolási rendszer fedezetet nyújtana, ha szemétkezelő tevékenység során környezeti károkozás történik – mondta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
