Főleg a nagytestű majmokat fenyegeti veszély – hívta fel a figyelmet két állatvédő szervezet. A német Pro Wildlife és a brit Care for the Wild International (CWI) szerint évente akár tízmillió majom válhat az orvvadászok áldozatává Latin-Amerikában, és akárcsak Afrikában sok területen már a kihalás fenyegeti a főemlősöket.
A Münchenben nyilvánosságra hozott tanulmány a szubkontinens 22 országából 16-ban végzett vizsgálatokat összegezte. A majmok kipusztítását felgyorsította, hogy az őslakosság már nem fúvócsövekkel, hanem lőfegyverekkel vadászik rájuk, az erdőirtás pedig élőhelyeiket semmisíti meg. Sandra Altherr, a Pro Wildlife szóvivője szerint most ismét nagy állatirtás várható, mert az esős évszak után a majmok különösen jól tápláltak.
A növényvilágot is befolyásolja
Az elmúlt években elsősorban az afrikai gorillák és csimpánzok irtásról szóltak a hírek, miközben a latin-amerikai pusztítás jószerével ismeretlen maradt – hangsúlyozta a Barbara Maas, a CWL képviselője. A majomirtást fokozta, hogy a vidéki lakosság mellett a városiak is rászoktak a majomhús fogyasztására. A következmények végzetesek lehetnek, hiszen 20 majomfajtát a kipusztulás veszélyeztet, 14 súlyosan veszélyeztetett, 27 súlyosan veszélyeztetett helyzetben van.
A komolyan veszélyeztetett majmok kipusztulása átalakíthatja a növényvilágot is, hiszen az állatok elsősorban gyümölccsel táplálkoznak, és a magokkal több száz növényfajta terjedését szolgálják. Ha ez megszűnik, megváltozik a növényvilág is, mert bizonyos fajok nem tudnak megfelelően szaporodni – vélik a szakértők, akik szerint csak a vadászati tilalom ad esélyt arra, hogy megállítsák a majmok kipusztítását Latin-Amerikában.
Állatkereskedelem
Évente 230 ezer majom, 4 millió madár, 10 millió hüllő és 10 millió orchidea esik áldozatul a nemzetközi állat- és növénykereskedelemnek. Az állatok, növények és a belőlük készült különféle ajándéktárgyak és használati cikkek nemzetközi kereskedelmének éves forgalma eléri a 159 milliárd dollárt, és évente több mint 350 millió egyedet érint.
Sok fajt azért emelnek ki élőhelyéről, hogy hobbigyűjtőknek adják el. A gyűjtőszenvedélynek papagájok, szárazföldi teknősök, gyíkok, kaméleonok, kaktuszok, orchideák esnek áldozatul. Másokat – mint a krokodilokat, az elefántokat, a szép szőrméjű macskaféléket vagy a trópusi fákat – értékesnek tartott és igen kelendő részeikért pusztítanak el. De a kerecsensólyom kereskedelmét például nagyrészt az arab világ solymászai tartják fent, míg számos védett énekesmadár az ínyencek tányérjára kerül bizonyos éttermekben.
A kereskedelembe kerülő állatok és növények jó része a természetből származik, vadon fogják vagy gyűjtik be őket, a befogás, a szállítás és a karanténozás alatt pedig bizonyos fajok egyedeinek 70-90 százaléka is elpusztulhat. Az életben maradt egyedekre legtöbbször silány és rövid élet vár a fogságban. A feketepiacon egy betanított sólyomért például akár 100 ezer, a tigriscsont kilójáért pedig 20 ezer dollárt is megadnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
