Az autófinanszírozással foglalkozó Toyota Pénzügyi Zrt. brit anyavállalata középtávon a Londoni Értéktőzsdére készül, ezért a magyarországi társaságnál is kénytelenek áttérni a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS) megfelelő könyvelésre. Ahhoz ugyanis, hogy egy cég beléphessen Európa vezető börzéjére, nem elegendő csupán a központ számvitelének átállása: a debütálást megelőzően a kontinensen található leányvállalatoknak is kötelező minimum két éve az IFRS-t alkalmazniuk. Így, bár az itteni cégnél a váltást – amint azt Herczeg Péter pénzügyi vezető elmondta – már az április elején induló új pénzügyi évtől elkezdik, az anyavállalat leghamarabb 2009-től juthat be a londoni parkettre.
ÖSSZEHANGOLÁS. Jóllehet a számviteli jogszabályi háttér Magyarországon is mindinkább az IFRS felé halad, a honi regula még nem fedi azt le teljesen, ugyanakkor az sem megengedett, hogy csak a nemzetközi norma szerint könyveljenek a társaságok. Emiatt a Toyota Pénzügyi Zrt.-hez egy IFRS-csoport érkezett a londoni központból, hogy feltérképezze a hazai számviteli szabályok és a nemzetközi standardok közötti különbségeket, s megpróbálja segíteni az összehangolást.
Egyébiránt az IFRS ajánlások és a kapcsolódó értelmezések rendszerét folyamatosan fejlesztik, ami nem könnyíti meg az alkalmazók dolgát. Ráadásul az előírások év közben is változnak – ez így volt tavaly, és így lesz jövőre is. Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég egy korábbi, nemzetközi tanulmánya például megállapította, hogy az IFRS bevezetése problémákat okoz a jövedelemadó elszámolásában, s így befolyásolhatja a vállalatok által alkalmazott adókulcsot és a bevallásban szereplő adóegyenlegeket is.
Az IFRS-t alkalmazók köre a jövőben még tovább bővülhet, méghozzá a kis- és középvállalkozásokkal (kkv). Többéves egyeztetés után a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) február közepén közzé is tette a kkv-norma első nyilvános tervezetét, amely a tőzsdei cégekre vonatkozó szabályozás leegyszerűsített változata. Miután kivették a kicsikre értelmezhetetlen könyvelési előírásokat, a verzió az eredeti 15 százalékára szűkült. Ennek kapcsán megélénkült a vita arról, milyen módon lehetne a legcélszerűbben – és egyáltalán kell-e – globális szinten szabályozni a kkv-k számvitelét.
Paul Pacter, a londoni IASB kis- és középvállalkozásokért felelős igazgatója már csak hivatalból is a szabályozás kiterjesztése mellett tör lándzsát, mert így más államokéval összehasonlítható, letisztult piaci képet kaphatnának az elemzők a mikrovállalkozásokról is. Szerinte a szabvány gyakorlati haszna is sokrétű. Elég azokra a kiskereskedőkre gondolni, akik exportálnak és ellenőrizni szeretnék vevőjük pénzügyi stabilitását. Ezt a helyi számviteli törvények ismerete nélkül is könnyen megtehetik, ha a partnernek IFSR szerinti könyvelése is van. A bankok határokon átnyúló hitelezése szintén egyszerűsödhet. Egy magyar, de az IFRS szerint is beszámoló mikrovállalkozás akár Ausztriában, Szlovéniában vagy Szlovákiában is átlátható pénzügyi, könyvviteli háttérrel folyamodhat kölcsönért. Ráadásul a kisebb cégekre szakosodott kockázati tőkebefektetők és szakmai invesztorok is könnyebben találhatnak alkalmas alanyt. Persze mindennek feltétele az, hogy az egyszerűsített IFRS-t
a kicsik valóban könnyen alkalmazhassák, és bevezetése kevés extra kiadással járjon a számukra.
Az IASB a kkv-knak készülő standardokra az idén októberig várja az észrevételeket. Jelenleg kísérleti jelleggel, néhány nyugat-európai kisvállalkozásnál, terepen is folyik a tesztelés, amelynek eredménye decemberre várható. A központi testület a korrekciókat követően, várhatóan 2008 végén teszi majd közzé a kkv-knak szánt IFRS végleges verzióját. Alapesetben e szabvány – a tőzsdén forgó cégekével ellentétben – csak ajánlás lesz, hacsak az egyes országok kormányai másként nem döntenek. A magyar pénzügyi tárca a végleges standardok ismeretében alakítja majd ki álláspontját az ügyben.
Lejár a türelmi idő
Az Európai Unióban – így Magyarországon is – 2005-től a tőzsdén jegyzett vállalatoknak és filiáléiknak az IFRS-nek megfelelően kell elkészíteniük konszolidált éves beszámolójukat. Ezzel a számos országból érkező adatok könnyen áttekinthetővé és összevethetővé válnak. Eddig itthon félszáz, az egész Európai Unióban pedig 9 ezer tőzsdei céget érintett a nemzetközi standardoknak alkalmazása. Az egyes nemzeti számviteli törvényekhez képest az IFRS rendszere – amely a Nemzetközi Számviteli Szabványokat (IAS) váltotta fel – számos új értékelési, valamint sokkal részletesebb közzétételi elvre terjed ki, például részvényalapú kifizetésekre, üzleti kombinációkra, biztosítási szerződésekre vonatkozó ajánlásai is vannak.
A tőzsdei társaságok egy része türelmi időt kapott az IFRS alkalmazására. Ebbe a körbe tartoznak a csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (például kötvényeket) kibocsátó cégek, valamint a más nemzetközileg elismert számviteli standardokat alkalmazó vállalatok. Elfogadott külföldi norma volt például az amerikai szabályrendszer, az US GAAP is, sőt sokáig úgy tartották, ez számít a leginkább megbízható beszámolónak. Ám a nagy könyvvizsgálati botrányok (Enron, WordCom) rávilágítottak a fogyatékosságaira, így elindult az európai és az amerikai szabályozás közeledése, az unióban pedig leáldozott a US GAAP alkalmazásának. Az említett türelmi idő az idén lejár, így 2008-tól már minden tőzsdei kibocsátónak kötelező lesz az IFRS szerinti számvitelt alkalmazni.
