Forintkonfliktus

Még meg sem száradt a tinta a jegybank új elnöke kinevezésén, Simor András máris egy régi konfliktus kellős közepén találta magát. A forint árfolyamsávjának eltörlését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször is kezdeményezte az elmúlt években, ám ez jobbára megbukott a politika ellenállásán. Egy közelmúltban tartott konferencia nyomán ismét az érdeklődés homlokterébe került a kérdés, amely így kényszerhelyzetbe hozta Simort. A konfrontációt egyelőre a kormányfő és a jegybankelnök is ügyesen elkerülte, mondván: egyelőre nincs napirenden az ügy. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem is lesz.

KOCKÁZATOK. „Hosszabb távon kockázatosabb, ha megtartjuk a jelenlegi árfolyamrendszert, rövid távon viszont rizikós eltörölni a sávot” – foglalta össze kétségeit Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az inflációs célkövetéssel az árfolyamsáv nem, vagy csak nehezen egyeztethető össze. Elképzelhető ugyanis olyan helyzet, amikor a jegybanknak szüksége lenne a forint további erősítésére, ám az árfolyam már beleütközik a sávba – ez korlátozza a monetáris politikát, így elvben felesleges. Elméleti alapon tehát máris töröltük a sávot. „Hazánkban, ahol szabad a tőkeáramlás és az ország erősen kitett a kockázati prémium ingadozásainak, az árfolyamsáv nem csupán elméleti, de súlyos gyakorlati problémákat is okozhat” – teszi hozzá Vojnits Tamás, az OTP Bank igazgatója, aki szerint a sáv eltörlése szakmai érvekkel jól alátámasztható.

A sáv megléte az elmúlt években valójában nem járult hozzá a stabilitás növeléséhez, sőt nem egy olyan eset akadt, amikor inkább felerősítette a spekulációkat és megnehezítette a jegybank dolgát. Hozzájárult indokolatlan árfolyammozgásokhoz, s az amúgy bekövetkező ingadozást nemhogy csillapította volna, de rá is tett egy lapáttal. Ez érthető is: a devizapiaci szereplők egyik kedvenc játéka az ilyen típusú sávok „kóstolgatása”. A jegybank köteles beavatkozni a sáv széleinél, s ez hálás vadászterepe lehet a spekulációnak.

Eddig tehát az elmélet, amelyet azonban a gyakorlat finoman szólva sem mindig szokott követni. Így a lapunk által megkérdezett elemzők szerint a közeljövőben még aligha lehet fixre venni az árfolyamrendszer megváltoztatását. Kétségtelen, hogy a frissen kinevezett jegybankelnök bírja a kormányfő bizalmát, s így elvben mód nyílhat egy új árfolyamrendszerrel kapcsolatos egyeztetésre. A politikai döntést azonban más irányból is érik hatások.

Magyarországon az ipari és az export lobbiban még mindig vannak közgazdasági tévhitek az árfolyammal kapcsolatban, s ezek erősen hathatnak a politikára is. Az árfolyamsáv eltörlése így e körnek azt üzenheti: az MNB erősíteni készül a forintot. Ez azonban tévedés, hiszen a jegybank – kezében a kamatfegyverrel és farzsebében az intervencióval – már most is kényelmesen erősíthetné a forintot, ha ezt látná jónak; ehhez nincs szükség a sáv eltörlésére.

A forint erősítésén keresztül végrehajtott erőltetett, vagyis az inflációs célon túlmutató monetáris szigornak elemzők szerint nincs túl nagy esélye. A jegybank legutóbbi inflációs jelentése szerint – jelenlegi árfolyamokat feltételezve – a jövő év végére teljesülhet a 3 százalékos inflációs cél. Ha eltörlik a sávot és a forint vágtázni kezd (amire ez esetben könnyen bekövetkezhetne), akkor ennél alacsonyabb is lehet az infláció, tehát fennáll a veszélye annak, hogy az MNB „alullövi” a célt. Ebben a helyzetben a jegybank valószínűleg kamatot csökkentene, lévén, ha nincs inflációs veszély – mert teljesül az inflációs cél -, akkor az MNB-nek a jegybanktörvény alapján támogatnia kell a kormány gazdaságpolitikáját, márpedig az a gazdasági növekedés élénkítését célozza.

ERŐSÖDÉS. A sáveltörlés újbóli napirendre kerülése megmozgatta kissé a forintpiacot is. Ez érthető, hiszen ha esélyessé válik egy korlát megszűnése, akkor leomlik a pszichikai gát a kurzus erősödése vagy gyengülése előtt, szabadabb játéktér nyílik a spekulációra, s ezt a piac be is árazza. Jó ideje a forint általában a plusz-mínusz 15 százalékos árfolyamsáv erős oldalán tartózkodik (lásd a grafikont), vagyis további erősödése korlátokba ütközik; a sáv eltörlése esetén azonban ez már nem állna fenn. A forint be is kukucskált – részben erre a lehetőségre reagálva – a 250-es szint alá az euróval szemben, s a kereskedők a trend folytatódására számítanak. Ha a kormány és a jegybank végül mégis összehozza a sáv eltörlését, a forint erősödése jelentős kamatcsökkentési lehetőséget nyitna a jegybank előtt, ami nem mellesleg a költségvetés kamatkiadásaira is jótékonyan hatna.