Az Université Paris-Sud csillagászai szerint azonban vannak valódi, teljesen víz alkotta planéták is. A kutatók állítják, akár azonosíthatnak is ilyen csupatenger égitesteket a nemrég a kozmoszba juttatott CoRoT csillagászati műholddal.
A feltételezések szerint a bolygók egyedfejlődésük során jégből álló kezdeményekből, bolygóembriókból alakulnak ki. Ezek, ha elég távol vannak naprendszerük központi csillagától, és méretük sem túl nagy, akkor óriás, a Föld többszörösének megfelelő jéggömbökké hízhatnak. Ha aztán ezek a planéták közelebb sodródnak a csillagukhoz, felszínük megolvadhat, így folyékony óceán alakulhat ki rajtuk. Így nemcsak a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló gázóriások, vagy a Földdel és a Marssal rokonítható szilárd planéták létezhetnek, hanem olyan objektumok is, amelyeken szárazföldek egyáltalán nincsenek, legfeljebb jéghegyek. Ezeken pedig a mindent elborító tengerek mélysége a száz kilométert is elérheti.
A 900 kilométeres magasságban keringő CoRoT érzékenysége lehetővé teszi, hogy a jelenleg ismert több mint kétszáz Naprendszeren kívüli, de Jupiter nagyságú óriásbolygó után találjon a Földhöz hasonlókat is. A francia kutatók pedig most abban reménykednek, hogy a felismert égitestek sűrűségének elemzésével akár az általuk feltételezett óceánbolygók egy-egy példányát is azonosítják.
