A magánfogyasztás utolsó negyedéves stagnálását nevezték egyedül meglepőnek a FigyelőNet által megkérdezett elemzők, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken végleges adatként közölte: kiigazított adatok szerint 4 százalékkal bővült tavaly a magyar gazdaság.
Hatott a csomag
A Gyurcsány-csomag nyomán az utolsó negyedévben a reáljövedelmek csökkentek, míg a fogyasztás gyakorlatilag stagnált, vagyis a jövedelemcsökkenés „elsimításának” lehettünk tanúi a tavalyi utolsó negyedévben – mondta Barcza György, az ING vezető elemzője. A trend idén is folytatódik, vagyis a jelentősebb jövedelemcsökkenést kisebb fogyasztás-visszafogás követheti, de idén már a magánfogyasztás is mérséklődik – tette hozzá az elemző.
Hasonlóan látja a helyzetet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is, akit meglepett, hogy a fogyasztásnövekedést milyen gyorsan nullázta le a Gyurcsány-csomag. A szakértő szerint idén az év egészében a negyedik negyedéves trendek folytatódnak, vagyis a lakossági fogyasztás a legjobb esetben stagnál, és a beruházási mutatók alakulása sem ad okot a derűlátásra.
Abban is egyetértenek a közgazdászok, hogy a kiigazítás idén durvábban fogja meg a növekedést: míg 2004-ben 4,6, 2005-ben 4,4, 2006-ban 4 százalékos volt a növekedési ütem, addig Barcza György 2,5, Török Zoltán pedig 2,6 százalékos növekedésre számít az idén.
Kevés a 4 százalék
Regionális összevetésben gyengén szerepelt tavaly a magyar gazdaság: míg itthon a GDP 4 százalékkal bővült, addig a szlovák gazdaság 8,3, román 7,7, a cseh 6,1, a lengyel pedig 5,7 százalékkal nőtt 2006-ban, ráadásul a hozzánk még legközelebb eső lengyel gazdaság is felszálló ágban van: az utolsó negyedévben 6,6 százalékosra gyorsult az egy negyedévvel korábbi 5,9 százalékos ütem. Érdekeség még, hogy Románia tavalyi GDP-jének értéke (25,4 milliárd forint) a történelem során először múlta felül a magyarét (23,5 milliárd).
Azt talán már megszokhattuk, hogy regionális összevetésben gyengén szerepel Magyarország, de a tavalyi utolsó negyedévben az eurózóna növekedését sem tudtuk felülmúlni: míg a valutaunió tagországainak gazdasága 3,3 százalékkal bővült 2006 utolsó három hónapjában, addig a magyar GDP kiigazítatlan adatok szerint csak 3,2 százalékkal nőtt, így például Ausztria és Németország gazdasági fejlettségben növelte előnyét Magyarországgal szemben.
Maradunk itt?
Itthon csak az export hajtja a növekedést, míg a térség többi országában a beruházások és a magánfogyasztás is élénkíti a gazdaságot, vagyis versenytársainknál szélesebb bázisú a növekedés – magyarázza az adatokat Török Zoltán.
A Raiffeisen elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az alacsony hazai beruházási ráta már a mostani számokban is megjelenik, hiszen az európai konjunktúrát a magyar gazdaság nem tudja olyan jól kihasználni, mint riválisai.
A hazai gazdaság strukturális gondjai és a beruházásra fordított kevés pénz nyomán jó esély van arra, hogy az évtized egészében 4 százalék körüli marad a gazdasági növekedés üteme – vélte a közgazdász.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
