Teljesen megszokott módon zajlott az élet az elmúlt hét hétfőjén a világ tőzsdéin. Az árfolyamok többnyire felfelé tartottak, az amerikai elemzők pedig arra kötöttek fogadásokat, hogy a rekordnak számító, nyolc hete tartó szakadatlan emelkedés után elérkezik-e végre egy kis korrekció a piacra. Nyoma sem volt idegességnek, sem vihar előtti csöndnek. Aztán másnap reggelre minden megváltozott: mire Európa felébredt, a kínai tőzsde szabadeséséről szóltak a hírek, néhány órával később pedig az öreg kontinensen is zuhanórepülésbe kezdtek a börzék.
KÁROGÓK. A múlt héten a kisebb felfelé szúrásoktól eltekintve folyamatosan csökkentek az árfolyamok szerte a világon. Két rossz nap után a szokott módon megérkeztek az első károgók, kijelentve: ez a normális trend, az eddigi szakadatlan drágulás volt lufi. Nagyjából ugyanekkor előkerültek azok a szakértők is, akik nyugalomra intettek – természetes profitrealizálásról beszéltek, hozzátéve: mindez kitűnő alkalmat teremt a vásárlásra. Mások azonban arra figyelmezettek, hogy a nagy optimisták szokás szerint „pozícióból beszélnek”, vagyis azért akarják nyugtatni a kedélyeket, hogy ők maguk még jó áron ki tudjanak szállni.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora lesz a pénzkivonás a feltörekvõ pénzpiaci alapokból. Fotó: Reuters
Mióta a tőzsde tőzsde, a nagy emelkedéseket követő első megbicsaklás hasonló forgatókönyv szerint zajlik. Hosszú hetek, illetve hónapok emelkedése közepette kevesen akarnak kiszállni, mert nem szeretnének lemaradni a további emelkedés által biztosított nyereségről. Igen sokan taktikáznak úgy, hogy majd az első negatív jelre felhúzzák a nyúlcipőt, de addig kitartanak. A fejlett piacokon azonban ezúttal nem volt egyértelmű jel, a kínai szakadás pedig akkor történt, amikor Európa aludt, Amerika pedig épp pizsamába bújt. Ezért a leggyorsabb reagálású befektetők kedd délelőtt kezdték meg a kitárazást, a Kínát nem jelentős tényezőnek tartók pedig még egy fázissal később. Nekik az volt az eladási jelzés, amikor látták, milyen gyors menekülési hullám bontakozik ki kedden a fejlett piacokon is.
Az elmúlt hónapok legfontosabb trendje az volt a világban, hogy a befektetők alacsony kamatozású devizákban felvett hitelekből finanszírozták pozícióikat. A carry trade-re példa egy egyszerű dollárvétel jen ellenében (akár százszoros tőkeáttéttel) a devizapiacon, de ide tartozik az is, ha valaki felvesz jen, vagy svájci frank alapú hitelt, s ebből a pénzből valósít meg bármilyen befektetést a kockázatosabb feltörekvő piacokon. E trend okozta az elmúlt időszakban a jen mélyrepülését, s épp e pozíciók pánikszerű zárása miatt pattant fel látványosan a japán deviza a múlt héten.
Egy hét esés után a piaci szereplők lényegében két dolgot találgatnak. (Természetesen előtérbe kerültek az előrejelzések a kínai növekedésről, az amerikai lassulás mértékéről, illetve a piacok értékeltségi szintjeiről is, de mégsem ezek a leglényegesebbek a következő hetek tőzsdei folyamatait illetően.) Egyrészt azt szeretné tudni mindenki, mekkora valószínűsége van öngerjesztő folyamatok beindulásának. Például, ha egy hedge fund (alig szabályozott, pénzének többszörösével spekuláló alap) az elmúlt hét veszteségei miatt pénzzavarba kerül, likvidálásokra kényszerülhet. Ilyenkor – mentsük a menthetőt alapon – olyan piacokon is eladhat, ahol mérsékeltek a veszteségei. Jó példa erre, hogy amikor tavaly egy hedge fund bebukott a földgázpiaci spekulációin, a török líra is zuhant – pedig a két piacnak semmi köze nincs egymáshoz azon túl, hogy az érintett hedge fundnak mindkettőben volt pozíciója. A másik fontos kérdés, hogy a gyors esést látva mit reagálnak azok a kisbefektetők, akik az elmúlt években folyamatosan hordták be megtakarításaikat például a feltörekvő piaci, vagy különösen a BRIC (Brazíliára, Oroszországra, Indiára és Kínára figyelő) alapokba. Ha ugyanis tartósan jóval több pénz távozik ezen instrumentumokból, mint amennyi érkezik, az alapkezelőknek nem marad más választásuk, mint a népakaratot követve további eladásokba fogni az érintett piacokon.
GYORS KORREKCIÓ. Tavaly is lényegében két hónap alatt futott le a tekintélyes méretű korrekció, s azt megint határozott drágulás követte. Kína a múlt heti nagy zúgással sem esett vissza az év eleji szintjére, s hasonló a helyzet a feltörekvő piacok nagyobb részén. Amerikában pedig ma még mindig az a valószínűbb verzió, miszerint a gazdaság csak annyira lassul, hogy a történelmileg megszokott érték közelébe tér vissza. Igaz, a jelzáloghitelek bedőlésén, a lakossági fogyasztás visszaesésén a legfrissebb adatok tükrében egy kicsit jobban lehet izgulni, mint az elmúlt években.
Miközben azonban a kockázati tényezők száma egyértelműen nőtt, a befektetésre váró tőke mennyisége is jóval nagyobb lett. Soha ennyi pénz nem várta pénzpiaci instrumentumokban, hogy a piacra lépjen, mint az elmúlt hónapban, ez pedig mindenképpen azt valószínűsíti, hogy Amerikában időről időre belevásárolnak majd a befektetők az esésbe, az alapokból történő tartós kivonás veszélye pedig nem túl nagy. Ettől még a feltörekvő piacokon eltarthat egy darabig a korrekció, de továbbra is úgy fest: inkább korrekciónak tűnik a mostani esés, mint trendváltásnak. Az persze már más kérdés, hogy egy „tisztességes” korrekció hónapokig is eltarthat.
A budapesti piacokon kicsiben végignézhettük azt, amit szerte a világon láttak a befektetők. Olyannyira, hogy nálunk is lehetett pozícióvédésről szóló pletykákat hallani. Állítólag a forintsáv kiszélesítéséről szóló infót is egy olyan nagybank hintette el, amelynek túl sok forintpozíciója volt, s a pletyka kiszivárogtatását követő forinterősödést ki is használta kiszállásra. A magyar blue-chipek szinte teljesen egységes, 5-6 százalékos eséssel úszták meg a múlt hetet – igaz, közülük a gyógyszerpapírok teljesen kimaradtak a korábbi drágulásból is. Nem érdemes viszont most vadul megrohamozni a blue-chipeket, legalábbis a nagybefektetők nem számítanak jelentős visszapattanásra (lásd cikkünket a 72. oldalon). A kisebb papírok viszont a hiszti közepette az elmúlt hónapok nyereségének csak kis részét adták vissza, s könnyen elképzelhető, hogy amennyiben a hangulat kicsit javul, továbbra is ezek lehetnek majd a befektetők kedvencei.
