Megdobogtatta a Greenpeace múlt heti budapesti akciója Bokorovics Balázsnak, a Pannonplast igazgatósági elnökének szívét. A sárga ruhás aktivisták ugyanis azért lógatták le magukat a Lánchídról, hogy a magyar kormányfő Brüsszelben ne csak 20, hanem 30 százalékkal kevesebb üvegházhatást okozó gázkibocsátást és ugyanennyivel több megújuló energiát szorgalmazzon 2020-ig. A nagyobb arány pedig a jelenleg vártnál is kedvezőbb iparági környezetet teremtene a Pannonplastnak, amely a műanyagprofilt éppen most készül a zöldenergia-üzletre felcserélni – írja a hetilap, hozzátéve, hogy a holding műanyagipari cégeiben legfeljebb kisebbségi részesedést tartanának meg.
Gyökeres irányváltás
A Figyelő írása feleleveníti, hogy Bokorovics szűkszavú, ám a cégvezetők korábbi nyilatkozataiban már előbukkantak e terv egyes elemei. Tőzsdei elemzők szerint az üzleti terv arra épül, hogy 2008-ig várhatóan legalább 16 bioetanol-gyárat építenek Magyarországon, mintegy 300 millió eurós (75 milliárd forintos) beruházással, és a Pannonplast ennek az üzletnek a jelentős részét szeretné a magáénak tudni. Eleinte arról volt szó, hogy a társaság a létesítmények kivitelezője és üzemeltetője lenne. Ám egy, a cégnél időközben meghonosított, rendkívül előnyös technológiának köszönhetően a Pannonplast háttérbe szorította a korábbi tervekben szereplő biomassza- vagy bioüzemanyag-gyártásban betöltendő kivitelezői szerepet, a Figyelő értesülései szerint feltehetően inkább saját erőművel, üzemeltetőként lépne az energiapiacra, méghozzá már 2008-tól. A lap úgy tudja, az üzletet egy külföldi partnerrel készítik elő, amely egy magyar találmányt hasznosít.
Az értesüléseket kommentálva Bokorovics azt mondja, az EU-nak elemi érdeke (s ezt meg is fogalmazza egységes energiapolitikájában), hogy a fosszilis energiahordozóktól, és elsősorban Oroszországtól való függőségét csökkentse, az alternatív energia részesedését pedig megduplázza. A merész váltással kapcsolatos konkrétumokat viszont legkorábban 2007 őszén tudja bejelenteni a cégvezető a szigorú tőzsdei szabályok miatt. Elemzők szerint az új üzletág beindításhoz szükséges tőke jó részét a cég műanyagipari érdekeltségeinek többségi részesedésének értékesítéséből, illetve hitelekből és tőkebevonással finanszíroznák, így nem véletlen, hogy az előkészületben lévő cégértékesítések (a többségi részesedések eladása) és az új projekt beindulásának tervezett időpontja közel esik egymáshoz.
400 millió ütné a markát
A Figyelő számításai szeritnt Bokorovics magánemberként a jelenlegi árfolyam mellett csaknem 400 milliós nyereséget érhetne el a részint korábban, részint a menedzsmentopciós program keretében vásárolt, összesen 135 ezer Pannonplast-részvényének eladásával, de ezt még nem tervezi. Fontosabbnak tartja, hogy a menedzsmentben bízó befektetők mindegyike nyert, miután a cég részvényeinek árfolyama a két évvel ezelőttinek mintegy négyszeresére nőtt. Ez egyrészt természetesen a holding gyökeres átalakításának köszönhető, de azért jócskán belejátszott a cég sajátrészvény-vásárlási programja is.
Pedig 2004-ben még fizetésképtelenség fenyegette az akkorra 8,5 milliárd forintnyi hitelállományt felhalmozó holdingot, amelyet Karsai Béla műanyagipari nagyvállalkozó, illetve a Kulcsár-ügyben érintett Britton-csoport egyaránt kiszemelt magának – mellesleg a társaság részvényeinek intenzív adásvétele körüli vizsgálat fontos szerepet játszott a brókerbotrány kirobbanásában. Már 2002 óta folytak a közgyűlési csatározások, hogy ki irányíthassa az elaprózott tulajdonosi struktúrájú, 18 leánycégből álló méretes csoportot. Két éven át tartott a 10-10 százalék körüli részvénycsomagot birtokló nagytulajdonosok pozícióharca, közben pedig már a harmadik menedzsmentet nyűtte a Pannonplast. Egy viharos közgyűlés végül Bokorovics Balázs győzelmét hozta. Kiegyezett a Berenberg Budapest Fund alapkezelővel, ezzel megszerezte a csoport irányítását. Tőkepiaci körökből származó információk szerint Karsai több mint félmilliárd forintos veszteséget szenvedett el a két év alatt. A negyedik vezetést már Bokorovicsék jelölték. Mint mondja, a sírból hozták vissza a céget.
A csütörtökön megjelenő Figyelő cikkéből kiderül az is, hogy hogy sikerült mindezt elérnie a szakmában csak „Bokor”-ként emlegetett egykori brókernek, akit kollegái „elképesztően kitartó stratégának” tartanak.
