A legnagyobb európai hitelminősítő nyolcoldalas elemzése szerint Észtország, Lettország és Litvánia a 2006-tal zárult öt évben egyaránt átlagosan 8-9 százalékos éves növekedéseket produkált, a dollárban számolt nominális GDP-érték pedig 2000 óta több mint a kétszeresére emelkedett. Mindhárom ország azonban gyorsuló inflációval, egyre feszesebb munkapiaccal, gyorsan növekvő hitelkiáramlással és jelentős folyómérleg-hiányokkal kénytelen szembenézni, vagyis gazdaságaik túlfűtötté válásának jeleit mutatják. Az árstabilitás gyengülése máris késlelteti a három ország euróövezeti felvételét, és a Fitch szerint az inflációs nyomás középtávon is fennmarad.
Az elemzés szerint 2006 végén Lettországban és Észtországban volt a legmagasabb az éves infláció az Európai Unión belül, 6,6, illetve 4,4 százalékkal. A Fitch szerint az EU-átlagot messze meghaladó gazdasági növekedési ütemeket zömmel a külső kötelezettségek gyors emelkedéséből finanszírozták. A hitelminősítő becslése szerint Lettország GDP-arányos folyómérleg-hiánya 2006 végén megközelítette a 22 százalékot az egy évvel korábbi 13 százalék után, jórészt a folytatódó gyors importnövekedés miatt, amelyet a robbanásszerű – egyben az export lassulásával párosuló – belső fogyasztásnövekedés táplált.
Észtország és Litvánia folyó hiánya is elérte a 12 százalékot tavaly, miközben a három köztársasághoz hasonló, elsőrendű „A” kockázati sávba sorolt szuverén adósok deficit-középértéke 1 százalék, és még a négy legnagyobb közép-európai EU-gazdaság – Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország – átlaga sem haladja meg az 5 százalékot.
A közvetlen külföldi befektetések ugyanakkor a lett folyómérleg-hiány alig 36 százalékát fedezték tavaly, és Litvániáénak is csak a 41 százalékát; a deficit zömét a külföldi anyacégek által a helyi bankrendszerbe irányított tőkeátutalások finanszírozták. Mindemellett a három ország bruttó küladósság-rátája is meghaladta mind 2005-ben, mind 2006-ban az „A” sávba sorolt szuverén adósok átlagát; Lettországé tavaly átlépte a 100 százalékot. Ráadásul a rövid lejáratú külső kötelezettségek is jelentősek, ami emeli a rövid távú finanszírozási kockázatokat, áll a Fitch Ratings keddi londoni elemzésében.
Ennek eredményeként a baltiak rövid távú külső pozíciója általánosságban gyengébbnek tűnik, mint az „A” osztályú, szuverén csoporté, illetve a közép-európai négyeké – Magyarországé, Csehországé, Szlovákiáé és Lengyelországé.
Emellett a baltiak romló külső egyensúlyi helyzete most már mindinkább felveti az összevetést a válság előtti mexikói és ázsiai helyzettel, áll a hitelminősítő elemzésében. A Fitch szerint ugyanis a devizatartalékokhoz mért rövid lejáratú küladósság-ráta annak idején jó jelzője volt az ázsiai válságnak, és ez a ráta „összevethetően magas” a balti országokban, főleg Lettországban.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor vannak olyan fontos tényezők is, amelyek mérséklik a növekvő külső egyensúlytalanság által a baltiak besorolására gyakorolt nyomást. Döntő jelentőségű, hogy a küladósság-állomány növekedését a magánszektor, és nem a szuverén adósok hitelfelvételei okozzák; a közszféra devizaadósság-rátája mindhárom országban „legalább 1993 óta” a GDP-érték 20 százaléka alatt van.
Az észt és a lett bankok, valamint egyéb magánvállalatok ugyanakkor a GDP 85, illetve 100 százalékának megfelelő összegű bruttó küladósságot halmoztak fel 2006-ra; Litvániában ez a ráta 60 százalék volt tavaly.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
