Számításai szerint az országban jelenleg rendelkezésre álló 8500 megawattnyi erőművi kapacitásból 4500 megawattnyit kell 2020-ig leselejtezni és pótolni. A földrajzi adottságokat és a természeti erőforrásokat figyelembe véve Magyarország nem nélkülözheti az atomenergiát – hangoztatta az igazgató egy budapesti konferencián. Mielőbb meg kellene kezdeni új nukleáris blokkok építésének az előkészítését – tette hozzá.
Legfeljebb még a biomassza
Aszódi a lehetséges alternatív energiaforrások közül a vízenergiát emelte ki, amely a szélenergia kihasználása szempontjából is alapvető lenne. Ez a stabil energiaforrás ugyanis háttérkapacitásul szolgálhat az időjárás szeszélyessége miatt változékonyan termelő szélkerekekhez.
Az igazgató más megújuló energiafajták közül legfeljebb még a biomasszát tartja érdemi lehetőségnek. Álláspontja szerint elsősorban nem az erdei biomasszára kell támaszkodni, hanem energiaültetvényeket kell telepíteni. Kritikát fogalmazott meg a napenergia kihasználásával kapcsolatban: amíg az atomenergiából előállított áram kilowattóránként 8-9 forintba kerül, addig a napenergiával termelt több mint 100 forintba.
Éghajlatvédelmi célok
Sami Tulonen, a brüsszeli atomenergiaipari lobbiszervezetként működő Foratom igazgatója beszámolt arról, hogy az Európai Unió energiapolitikájának felülvizsgálatával egyre inkább felértékelődik az atomenergia szerepe. Az éghajlatvédelmi célok, az energiafüggőség csökkentése, és a versenyképesség szempontjából egyaránt előnyös a nukleáris energia – emelte ki.
A világ 31 országában működő 435 reaktor nélkül évente 700 millió tonna szén-dioxiddal több kerülne a légkörbe, ami Európa teljes autóflottájának kibocsátásával egyezik meg – jegyezte meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
