Az inflációban a 2006. évi „U” alakú lefutás után 2007-ben fordított „U” pálya várható, tavaszi 8,5 százalékos csúccsal, szeptembertől zuhanó, decemberre 4,5 százalék körüli havi ütemmel – jósolja a jelentés. Az inflációt – az emelkedő költségek illetve a várakozások árakba épülését – fékezi a csökkenő reálkereset, az éles import- és kiskereskedelmi verseny, az erős forint, az áremelkedés nagy részének egyszeri, hatósági jellege.
Az euró árfolyama egy-egy január illetve február végi gyengülést leszámítva az év eleje óta 253 forint körül ingadozik. A legutóbbi gyengülés a világ tőzsdéin bekövetkezett áresés következménye. A kedvező havi költségvetési adatok publikálása, a reformok világosabbá válása és a feltehetőleg márciusban tetőző politikai feszültség csillapodása hatására április-májusban mindinkább a 250-hez közelítő forint/euró árfolyam valószínű. A monetáris politikában a Monetáris Tanács két évvel ezelőtti kibővítése óta eltelt időszakban követett „józan galamb” irányvonalhoz képest nem várható érdemi változás. Az alapkamat az I. félévben valószínűleg marad a jelenlegi 8 százalékos szinten. A II. félévben – az infláció lassulásával és a forint erősödésével illetve tartósan erős voltával párhuzamosan – 6-6,5 százalékra mérséklődik az alapkamat.
Csökkenő reálkeresetek
Az átlagosnál jóval gyorsabb 2006. decemberi béremelkedés feltehetőleg a szigorodó 2007. évi szabályozás miatt előrehozott kifizetések következménye. A versenyszektorban a 2006. évi 8,5 százaléknál kisebb, az OÉT által javasolt 5,5-8 százalékos sáv felső határa közelében levő bruttó keresetemelkedés várható. A nettó keresetek 5 százalék körül emelkednek, a reálkeresetek 1,5-2 százalékkal csökkennek. A költségvetési szektorban a (még nem teljesen világos tartalmú) bérmegállapodás alapján a II. félévben kb. 4 százalékos béremelésre kerül sor a 2008 januárjában kifizetendő 13. havi bér felének terhére. Itt a reálkeresetek éves átlagban 5-6 százalékkal csökkennek. (Ha 2008 januárjában nem kerül sor kompenzációra, a megállapodás nem érinti a 2007-re tervezett kiadásokat, így a konvergencia-program teljesítését.)
A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP százalékában a 2004. évi 8,4 százalékról 2007-re 5,8 százalékra csökken. A nettó EU-támogatásokkal együtt számolt „folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege”, az ún. külső finanszírozási igény természetesen még kedvezőbben alakul, 2004-ben a GDP 8,1 százalékát, 2007-ben pedig már csak 4 százalékát teszi ki. Ennek idén már túlnyomó részét a nettó működőtőke-beáramlás finanszírozza. (A GDP több mint 4 százalékát kitevő tőkeimport mellett 1 százaléka körüli tőkeexport várható.) A külső adósság tehát csak kissé emelkedik.
