Értelmetlen a lebegési sáv?
A forint lebegési sávjának bevezetésekor még elérhető közelségben, három évre volt az euró hazai bevezetése; most ez nagy távolságba került, így +/-15 százalékos lebegési sáv szükségtelenül korlátozza az árfolyampolitika mozgásterét, a jegybank akár szabadon is lebegtethetné a forintot – vetette fel Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a HBLF és az ICEG Túl a konvergencián címet viselő, ötödik pénzügyi csúcstalálkozóján.
Nincs értelme a mostani árfolyamrendszernek Hamecz István szerint sem. A szerdáig a jegybank vezető közgazdászaként dolgozó szakértő szerint az ERM II-es árfolyamrendszert szimuláló magyar szisztémában senki nem akarja a sávközép körül tartani a forint árfolyamát, ami pedig a valutauniós tagságot megelőző szigorú uniós árfolyamrendszer célja, ráadásul a jegybank számára beavatkozási kötelezettséget jelentő sávszélek indokolatlanul korlátozzák a központi bank mozgásterét spekulációs támadás esetén.
Urbán László, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint Simor András jó eséllyel változtathat az árfolyampolitikán, mert azt a piac nem értené félre, nem tulajdonítana neki taktikai vagy politikai megfontolást.
Felmerültek érvek a mostani lebegési sáv fenntartása mellett is: Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója szerint a kialakult és elfogadott mechanizmusokon nem biztos, hogy érdemes változtatni, míg Bod Péter Ákos arra figyelmeztetett, hogy a devizaadósok számára a forintárfolyam szélsőséges ingadozása akár kibírhatatlan is lehet, ezért valamifajta irányított lebegtetés, esetleg az ERM II-es árfolyamrendszerhez való csatlakozás volna szükséges. Utóbbiról megjegyezte: eddig a kormány és a jegybank kísérletet sem tett a sáv középárfolyamának meghatározására.
Sokan vannak a Monetáris Tanácsban
Nem világos a jegybankelnök felelőssége, mivel az általa vezetett Monetáris Tanácsban a jegybanktól független, külső tagok vannak többségben, így előfordulhat, hogy az elnök a bank szakmai véleményével ellentétes döntés képviseletére kényszerül – mondta a beszélgetés során Bod Péter Ákos.
Hasonló szellemben kritizált Hamecz István is, aki szerint minden kormány hasonló szellemben, politikai céllal bővítette a tanácsot, ami antidemokratikus és fenntarthatatlan is. A volt jegybanki vezető szerint az oktatási rendszer nem képez annyi kitűnő szakembert, hogy a most 13 tagú testület állandó cserélődése biztosítható legyen; Hamecz szerint a Monetáris Tanács ideális létszáma 5-7 fő lehetne.
Bokros: 2009-re nem lesz eredmény
A stabilizáció rövid távú, 1-2 éves recessziós hatása természetes, de Magyarország már 5 éve leszakadóban van régiós társaitól; a most megkezdett államháztartási reform eredménye dönti el, hogy a leszakadás állandósul-e – mondta előadásában Bokros Lajos.
A volt pénzügyminiszter szerint a mostaninál radikálisabb reformok hozhatnak csak stabil növekedést, de nem 2009-re, mint ahogy azt a kormány ígéri. Az egyetemi tanár reméli, hogy a választásokat megelőző évben a kabinet nem a belső kereslet élénkítésével gyorsít a gazdaságon és tartja be ígéretét.
Bokros Lajos szerint a drága és rosszul működő társadalmi alrendszerek terhét most is a lakosság viseli magas adók formájában, így hatékonyabban működő, de fizetős oktatás és egészségügy nem feltétlenül jelent majd tehernövekedést a lakosság számára.
Volt minisztertársával ellentétben Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke úgy látja, hogy nem kisebb, hanem erősebb, intelligensebb és aktívabb államra volna szükség. Az Orbán-kormány kancelláriaminisztere szerint a mostani reformok koncepciótlanok és romboló hatásúk, helyettük új társadalomfejlesztési stratégiára, a piac, a családok és az állam új egyensúlyának létrehozására volna szükség.
Kulturálisan is vesztesek vagyunk
A magyar társadalom sok beidegződésének, szokásának megváltoztatása nélkül hazánk nem lehet sikeres – mondta előadásában Jaksity György, a Concorde Értékpapír vezérigazgatója.
A magyarok többsége nem fizet járulékot, de ingyenes egészségügyi ellátást vár; a feketegazdaság 1200 milliárd forintnyi adóbevételtől fosztja meg évente az államot; a magyarok többsége egészségtelenül él, magas a depressziósok aránya; a lakosság 60 százaléka egy könyvet sem olvas évente, a funkcionális analfabéták száma 20 és 40 százalék között van – sorolta a szomorú statisztikákat a volt tőzsdeelnök, aki szerint ilyen kulturális háttérrel a változást elfogadók, az abból győztesen kikerülők aránya csak alacsony lehet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
