A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint a II. és a III. negyedév során csökkent leginkább a lakásépítés két fő mutatója. Egyedül a IV. negyedévben volt 4 százalékkal magasabb a kiadott új építési engedélyek száma, mint az előző év hasonló időszakában.
Az átlagosnál erőteljesebb visszaesés ment végbe a fővárosban, ahol egyharmaddal kevesebb új lakást vettek használatba és egynegyeddel kevesebb új engedélyt kértek, mint az előző évben.
Tavaly a lakosság kivételével minden építtetői körben az átlagosnál nagyobb visszaesés mutatkozott: az önkormányzati építkezések száma (300 lakás) nem érte el az előző évi felét sem, a vállalkozások 20 százalékkal kevesebb lakást építtettek, mint 2005-ben. Utóbbi fordulattal egy 2000 óta tartó fejlődési tendencia szakadt meg.
Míg 2000-ben az új lakások 15 százalékát vállalkozások építtették, folyamatos térnyerésükkel 5 év múlva már 45 százalékos arányt képviseltek. tavaly azonban megtorpant ez a növekedés, és ennek következtében az átlagosnál nagyobb mértékben visszaestek az értékesítésre szánt, s az építési formájukat tekintve többszintes, többlakásos és lakóparki építkezések is.
A legtöbb lakást (a lakások 55 százalékát) természetes személyek építtették, saját használatra (53 százalékát), családi házas épületekben (51 százalékát). Az új lakások átlagos alapterülete 89 négyzetméter, ez szűk 3 négyzetméterrel nagyobb, mint az előző évben. Leginkább a 60 négyzetméternél kisebb lakások száma csökkent (26 százalékkal), míg legkevésbé (11 százalékkal) a 100 négyzetméternél nagyobbaké.
A használatba vett lakások száma 2 megye (Fejér és Nógrád) kivételével az egész országban egyaránt visszaesett, a legnagyobb mértékben Budapesten (33 százalékkal) és Heves megyében (35 százalékkal).
A kiadott új lakásépítési engedélyek száma már nagyobb területi különbségeket mutat: 8 megyében ez magasabb, mint egy évvel korábban, ám másik 8-ban 25 százalék fölötti (Zala megyében 45 százalékos) csökkenés mutatkozott. Az új engedélyek számának apadásában leginkább a három- és több lakásos épületek érintettek, az ezekbe tervezett lakások a 2005. évi háromnegyedére rúgnak, míg az egylakásos épületek lakásszáma alig változott.
Az üdülőépítés jelentősége továbbra is csekély: közel 600 épületben több mint 700 új üdülőegység építésére adtak engedélyt, és több mint 800 felépült üdülőegység kapott használatbavételi engedélyt az év során. Az új építési engedélyt kapott üdülőegységek száma 16, a használatba vetteké 14 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben volt.
Összesen 4900 lakás szűnt meg, 11 százalékkal több, mint 2005-ben. Az előző évek tendenciájától eltérően magas (a tavalyi 8-cal szemben 15 százalékos) a megszűnt önkormányzati lakások aránya. Ez elsősorban annak a következménye, hogy Budapesten 500 volt önkormányzati tulajdonú lakást számoltak fel, főként területrendezési okokból.
Országos átlagban a lakásmegszűnések 40 százaléka avulásra, 38 százaléka lakásépítésre vezethető vissza.
Több mint 4 millió négyzetméter lakóépület és 3,8 millió négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt 2006-ban. A lakóépületek esetében ez 9, a három- és több lakásos lakóépületeknél 21 százalékos visszaesést jelent. A létesítendő új, nem lakóépületek alapterülete stagnálást mutat, ezen belül – az előző évhez képest – növekedett az ipari épületek aránya (34-ről 41 százalékra), s jelentősen csökkent (24-ről 17 százalékra) az új mezőgazdasági épületeké.
