Egy állítólagos terroristacsoport február 9-én, néhány nappal a Teve utcai rendőrségi központra kieresztett géppisztolysorozat előtt tette közzé a legismertebb videómegosztó oldalon, a Google által tavaly felvásárolt YouTube-on a követelését: a kormány két napon belül mondjon le. Kezdetben nem lehetett tudni, hogy a „kalasnyikovos videót” valódi fenyegetésnek szánták, avagy csupán néhány amatőr filmes beteges tréfájáról van szó. Azóta felkerült egy újabb opusz, amely szerint az előzővel csak a terrorfenyegetésekkel kapcsolatos pánikhangulatot akarták kifigurázni. A rendőrség mindenesetre nyomozást indított.
Az egyre divatosabb videómegosztó oldalak képesek hatásosan közvetíteni egyének vagy csoportok üzeneteit. Hogy ez mennyire így van, azt mutatja az amerikai lonelygirl15 története is. Tavaly nyáron jelent meg első videóüzenete a YouTube-on, amelyet hamarosan továbbiak követtek. Egy tizenhat éves lány vallott benne életéről, családjáról és a számára fontos fiúról, aki hamarosan szintén önálló filmekkel jelent meg. A kamaszlányt – akit saját bevallása szerint szinte állandóan bezárva tartottak egy meg nem nevezett szektához tartozó szülei – együttérzés és hamarosan egyre nagyobb népszerűség övezte. A New York Times újságírónője szeptemberben leplezte le a népszerű „kamaszt”. Kiderült, a 16 éves, magányosan felnövő lány helyett egy 20 éves színésznő profik által megírt monológjait hallgatták a nézők. A leleplezés azonban nem tántorította el az érdeklődőket: lonelygirl15 most is újabb és újabb opuszokkal örvendezteti meg rajongótáborát. Nemrég az ENSZ is felfigyelt rá, és a világszervezet médiakampányának részeként vele készült egy, a szegénység problémájával foglalkozó epizód.
Geriatric1927. A valóban létező angol nyugdíjas népszerű lett a YouTube-on.
HITELESEBB A KÉP. „A mozgókép őszintébb hangulatot áraszt, jobban hiszünk neki” – mutat rá Dobó Mátyás, a Blogter.hu tartalomigazgatója, aki felhívja a figyelmet: blogok, közösségi fórumok esetében is történtek már hasonló „lebukások”, de ezek kevésbé kaptak nyilvánosságot, mint egy, akár milliók által nézett videósorozat. „Az emberek az anonimitást arra használják, hogy mindenfélét eljátsszanak, amit egyébként nem tehetnének, például fiúk lányoknak adják ki magukat, és fordítva. Ez önmagában még nem manipuláció, csak az internet lényegéből fakadó játékosság”- kommentálja a történetet Babarczy Eszter, a Műegyetem Média Oktató és Kutató Központjának (MOKK) tudományos munkatársa.
A hírnevet pénzre váltó vállalkozások mellett vannak azonban olyan amatőrök is, akiknek valóban sikerült. Judson Laipply tréfás tánctörténeti bemutatóját például három hónap alatt 30 milliószor töltötték le, a geriatric1927 néven élettörténetéről mesélő angol nyugdíjas pedig egy hét leforgása alatt vált a legnépszerűbb filmessé a YouTube közösségében.
Nem véletlen hát, hogy folyamatosan nő az efféle vírusmarketing népszerűsége. Az amerikai elnökválasztás előtt egyre több lehetséges jelölt a YouTube-on is megjelenik, s a mainstream média is egyre erősebben képviselteti magát az önjelölt filmrendezők mellett. A televíziós társaságok kétféle stratégiával élnek: egy részük tiltakozik tartalmaik felhasználása ellen, másik részük azonban felismerte, hogy ez egy újabb bevételi forrás. „Az az amerikai csatorna, amely videómegosztó oldalon teszi közé sorozatának előzeteseit, azt tapasztalta, hogy több nézőt sikerült a tévéképernyő elé csalogatnia” – mond egy további példát a médiatípusok közötti átjárásról Dobó Mátyás.
Lonelygirl15. Az állítólagos kamaszlányt színésznő alakította.
Magyarországon azonban még ne számítsunk hasonló sztárok tömeges felbukkanására. A Figyelő által megkérdezett szakemberek szerint önálló magyar tartalomról nem igazán beszélhetünk, a legtöbb klip csupán külföldi anyagok „tükrözése” vagy baráti körök tréfálkozása. Egyrészt nem általános a kamera-számítógép-internetkapcsolat hármasa, másrészt a dolog kultúrája sem alakult még ki nálunk. Ahogy azonban a hazai bloggertársadalom is kialakult, úgy a jövőben lassan egy videós közösség is kinőheti magát. Még az is lehetséges forgatókönyv, hogy a Google mintájára a YouTube is egy soknyelvű, a felhasználók igényeihez igazodó felületet hoz létre, amelyen mindenki kedvére „garázdálkodhat”.
A videók hatását jócskán befolyásolja, hogy az milyen csatornán keresztül jut el a nézőhöz: az állítólagos terroristák üzenetét például legtöbben az Index oldalán keresztül tekintették meg, az ottani cikk pedig rögtön más kontextusba helyezte a dolgot, mintha csak a film – eredeti változatában – jutott volna el a felhasználókhoz. Az is sokatmondó, hogy a magyar felhasználók néhány elkötelezett, fiatal csoportja viszonylag hamar elkezdte használni a YouTube-ot politikai üzenetek küldésére, a szeptember-októberi eseményekről például elég sok film került fel a hálóra, a domináns használat azonban továbbra is a viccesnek tartott filmek küldözgetése.
