– Jól lobbiztak azok a magyar zöld szervezetek, amelyek az EU soros elnökségét betöltő Németország nagykövetsége előtt is tiltakoztak a génmódosított kukorica hazai termesztése ellen. Brüsszel végül érvényben hagyta a moratóriumot, miként korábban Ausztriában is. Változóban az európai politika a génmódosított termékek ügyében?
– Németország és Magyarország némileg eltérően közelít a problémához. Mi nyitottak vagyunk az engedélyezés terén, de akik fel kívánják használni ezt a technológiát, azoknak rendkívül szigorú feltételeket kell teljesíteniük. Lényegesnek tartjuk, hogy a megkezdett kutatások intenzíven folytatódjanak, hiszen a génmódosított szervezetekkel kapcsolatban nagyon fontos kereskedelmi-gazdasági lehetőségek mutathatók ki. Ha igazolható, hogy nincsenek utólagos környezeti károk vagy negatív hatások, akkor nem látok okot arra, hogy ne lehessen alkalmazni ezen technológiát; az egyértelmű bizonyítás azonban még valóban várat magára. Ezért azt hiszem, hogy az unión belül megmarad a jelenlegi, tagállamonként eltérő szabályozás.
– Mindenesetre uniós szinten a két ország jól együtt tud működni, hiszen – saját gyakorlata ellenére – Németország is támogatta a magyar álláspontot. De sikerül-e a kétoldalú kapcsolatokat is megtisztítani az illegálisan felhalmozott szemétbáláktól? Úgy tűnik, olyan gyors akció nem remélhető, mint amikor a magyar építőipari cégekre csaptak le a német hatóságok…
– A körülbelül 4800 tonna hulladékból, amit Magyarországon különböző illegális szeméttelepeken találtak, az eddigiek szerint körülbelül 1500 tonna származhat Németországból. Korábban is jeleztük, hogy ha bebizonyosodik, hogy ez törvénytelenül érkezett Magyarországra, akkor a német fél teljesíteni fogja a kötelezettségét, és visszaszállítja a bálákat. Azt kell még tisztázni a vizsgálatok során, hogy milyen gazdasági megállapodások alapján került a hulladék ide, hogy tudták behozni, és ki viseli a visszavitel költségeit. Nagyon világos az álláspontunk, hogy elfogadhatatlanok az illegális hulladékszállítások. Másrészt azonban azt is látni kell, hogy a szemét a gazdaságilag hasznosítható javak közé tartozik, sok esetben újrahasznosítható. Arra kell vigyázni, hogy a legális feldolgozást az illegális szállítmányok ne zavarják. Maga a visszaszállítás pedig abból a szempontból talán nem annyira sürgető, mivel alapvetően műanyag hulladékról van szó, amely nem jelent közvetlen veszélyt Magyarország lakóira és a környezetre.
– Mennyire zökkenőmentes az együttműködés az energiapolitika területén, ami a március eleji rendkívüli uniós csúcsértekezlet kiemelt témája?
– A szoros együttműködés bizonyítéka az a kedden a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott energiakonferencia, amelyet nagykövetségünk a magyar gazdasági minisztériummal, valamint a Friedrich Ebert alapítvány itteni képviseletével közösen szervezett. Az unió egészében a közeljövő egyik legizgalmasabb kérdése az lesz, hogy mivel a közösség gázigényének 50 százaléka Oroszországból származik, miként tudunk megbízható kapcsolatokat, viszonyokat kiépíteni a legnagyobb szállító partnerünkkel. A német elnökség a következő elnökségekkel, Portugáliával és Szlovéniával közösen célul tűzte ki egy új, átfogó partnerségi, együttműködési megegyezés kidolgozását Oroszországgal. Kialakítunk egy úgynevezett Közép-Ázsia stratégiát is, mivel távlatilag szeretnénk ezzel a régióval is erősíteni a partnerségünket. Hosszú távon az energiaellátás biztosítása csak közösen lehetséges, ezért uniós szinten közös energiapolitikát kell kialakítani.
– Hogyan illeszkedik ebbe a koncepcióba a magyar miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy Magyarországnak önálló energiapolitikára van szüksége?
– Nem hiszem, hogy a miniszterelnök úgy gondolta volna, hogy teljesen független vagy önálló energiapolitika kell az országnak. Magyarországon azonban már kialakultak az energiaellátás bizonyos struktúrái, amelyeket nem lehet egy csapásra átpozícionálni. A közös energiapolitikában ezeket a nemzeti különlegességeket, adottságokat figyelembe is kell venni. A magyarországi energiaszállítások túlnyomó része Oroszországból érkezik, ezért fontos Magyarország számára is az a törekvésünk, hogy az ilyen típusú kapcsolatokat Moszkvával nagyon stabil alapokra helyezzük. S a különböző magyar kormányképviselőkkel folytatott tárgyalásainkon mindig azt érzékeltük, hogy Magyarország nagyon konstruktívan áll hozzá a közös energiapolitika kialakításához.
– Ennek ellenére nem gondolja, hogy Magyarország és Németország inkább ellenérdekelt fél a tekintetben, hogy merre haladjanak az Oroszországból, illetve Ázsiából érkező új gázvezetékek?
– Mivel a német energiaipari cégek már jelen vannak Magyarországon, és nagyon szorosan együttműködnek az orosz energiaszállítókkal, tulajdonképpen hármas kooperáció működik már régóta. Ami az új vezetékek terveit illeti, mind az északi vezeték, mind a Blue Stream kereskedelmi vállalkozások, miként azon cégek kezdeményezése is, amelyek nem orosz területről hoznának be gázt. Ez lenne a Nabucco. A vállalatoknak maguknak kell eldönteniük, hogy kereskedelmi, pénzügyi szempontból ezek gazdaságos projektek-e vagy sem. Viszont egész Európa számára világossá vált, hogy diverzifikálni kell az energiaszállításokat. Ez nagyon fontos politikai célkitűzés, amelynek a megvalósítása során azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a tradicionális nagy szállítókat.
– Mennyire gyorsíthatják fel a diverzifikációs stratégiát az orosz belpolitika friss fejleményei: Putyin elnök müncheni beszéde, illetve az orosz kormányátalakítás, az eddigi védelmi miniszter kormányfő-helyettessé való kinevezése?
– Oroszország, illetve Putyin elnök is mindig hangsúlyozta, hogy nem kívánják az Európába irányuló energiaszállításokat nyomásgyakorlásként felhasználni. Az unió számára nagyon fontos, hogy minél gyorsabban megkösse az új partnerségi egyezményt Moszkvával, hiszen a tárgyalások során kiderül, hogy az orosz illetékesek komolyan gondolták-e ezeket az ígéreteket. Nincs okunk felételezni, hogy Oroszország valamilyen más célt követne. Ami a belpolitikai fejleményeket illeti, jövőre elnökválasztás lesz Oroszországban, amelyen Putyin elnök már nem jelöltetheti magát, és most megkezdődtek az előkészületek. Ezeket nem kívánom kommentálni. A müncheni biztonságpolitikai konferencia arról ismert, hogy ott nagyon nyíltan lehet egymással beszélni, és Putyin elnök is rendkívül nyíltan tárta elő álláspontját.
