Sólyom László közelmúltbeli bukaresti látogatása után Budapest a legmagasabb szinten, személyesen a román elnöktől kapott ígéretet arra, hogy keleti szomszédunk egy döntő fontosságú uniós szavazáson Magyarország mellé áll majd. Úgy látszik, ez sem volt elég, hiszen a román delegáció – szakmai okokra hivatkozva – végül tartózkodott a szavazás során. Pedig a magyar kormánynak a román voksra is égetően nagy szüksége volt ahhoz, hogy összegyűljön az a legalább kétharmados szavazatarány, ami nélkül hazánknak néhány napon belül meg kellett volna nyitnia határait a Monsanto amerikai cég által MON 810-es fantázianéven piacra dobott génmódosított kukorica előtt. A szavazást megelőző napokban a tagállamok, de információink szerint a Greenpeace és más környezetvédő szervezetek körében is példátlanul intenzív lobbizást folytató magyar kormány erőfeszítéseit végül mégis siker koronázta: a 27 uniós tagállamból 22-en leszavazták az Európai Bizottságnak azt az előterjesztését, amely a hibridkukorica behozatalát ideiglenesen megtiltó 2005. januári moratóriuma feloldására kötelezte volna Magyarországot.
MAGYAR BÁSTYA. A génmanipulált termékek és vetőmagok európai elterjedését ellenző országok és környezetvédők majdnem olyan nagy megkönnyebbüléssel fogadták a szavazás eredményét, mint annak idején a keresztény Európa a török hadak elleni nándorfehérvári győzelmet. Tény, hogy Magyarország Ausztriával, Görögországgal és Lengyelországgal együtt a köztermesztésben elterjeszteni kívánt genetikailag módosított organizmusok (GMO) elleni európai küzdelem bástyájává vált, szívós ellenállásával a szakítóképesség határára sodorva a genetikailag módosított termékek engedélyezésének egyébként rendkívül bonyolult uniós eljárási szabályait.
Az Európai Unió az 1990-es években egészségügyi megfontolásokból hermetikusan zárva tartotta határait a génmódosított termékek előtt, mígnem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) amerikai panaszra – a korlátozás mellett szóló tudományos érvek hiányának indokával – az általános embargó eltörlésére nem kötelezte. Az Európai Bizottság azóta egy 2001-es uniós jogszabály értelmében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleményére támaszkodva eseti alapon számos génkezelt termék behozatalát engedélyezte már az egyes országokba, miután a kérdésben rendkívül megosztott tagállamok rendre döntésképtelennek bizonyultak. Egy ideje azonban fordult a kocka, és nemrég sorozatban már harmadszor fordult elő, hogy a kormányok a szavazatok minősített többségével kikosarazták a bizottságot. Budapesten most abban bíznak, hogy a három pofon kijózanítja Brüsszelt, s a bizottság – noha ez csak az egyik lehetőség a sok közül – kezdeményezni fogja a GMO-k jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályok módosítását. Ezt egyébként a Figyelő kérdésére Mavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos szóvivője is elképzelhetőnek mondta.
Magyar vélemények szerint ugyanis a GMO-ra vonatkozó jelenlegi vizsgálati követelmények túlságosan megbízhatatlanok ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítani tudják a genetikailag módosított termékek környezetre, valamint emberi és állati egészségre való ártalmatlanságát. A kormányt képviselő hazai szakértők abszurdnak tartják, hogy öt patkányon két hét alatt elvégzett vizsgálatok eredményei az EFSA számára már elégségesek egy pozitív szakvélemény kibocsátásához, miközben az ennek ellentmondó magyar vizsgálati eredményeket nem veszik figyelembe. Magyarország azért tagadta meg a kukoricamollyal és egyéb kártevőkkel szemben ellenálló MON 810-es fajta kereskedelmi engedélyezését, mert az vizsgálatai szerint mérgező toxinok termelésével csökkenti a talaj termékenységét és kipusztít bizonyos, talajban élő rovarokat. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azt is kifogásolja, hogy a sajátos termesztési feltételekkel rendelkező Pannon ökorégióra nézve egyáltalán nem készültek hatásvizsgálatok. A miniszter ugyanakkor elismeri, hogy hazánkat az esetleges környezeti károk megelőzésén túl kereskedelmi szempontok is motiválták a hibridkukorica tiltólistára helyezésében. A magyar kukorica legnagyobb felvevő piacainak számító EU-n kívüli országok ugyanis a szennyezés veszélye miatt nem vennék jó néven a genetikailag módosított fajták megjelenését. És ha emiatt csökkenne a magyar kukorica iránti külföldi kereslet, idehaza még több lenne az eladhatatlan felesleg. Az már csak hab a tortán, hogy minisztériumi források szerint a hagyományos kukoricában is utazó Monsanto maga is szokott kérni igazolást a magyar hatóságoktól arról, hogy az ország GMO-mentes. A génmódosított termékek piacra dobása egyébként óriási üzlet, rossz nyelvek szerint a gyártók gyakran szakértők megkörnyékezésétől sem riadnak vissza, hogy azok a vizsgálati eredményeket és a döntéseket számukra kedvezően befolyásolják.
A magyar hatóságok most abban bíznak, hogy a kedvező szavazási eredmény után egy időre elhárult a GMO-veszély, miközben hangsúlyozzák, hogy általában nem a génmódosított szervezetekkel van bajuk, hanem az elővigyázatosságra fütyülő szabályokkal. Persányi szerint a génkezelt termékek engedélyezését ugyanolyan mélységű vizsgálatoktól kellene függővé tenni, mint a gyógyszerekét. Különösen a termesztésbe bevonni szándékozott fajták esetében nagy a tét, miután fennáll a veszély, hogy a „GMO-szennyezés” átterjed a hagyományos növényekre. Ezzel szemben egy ugyancsak génmódosított kék színű szegfű vágott virágként való forgalomba hozatalának engedélyezése Hollandiában viszont nem váltott ki különösebb ellenállást a tagállamok részéről, hiszen csupán luxusigények kielégítéséről van szó.
SZENNYEZÉSVESZÉLY. Dimasz biztosnak közben főhet a feje, hogyan másszon ki a kutyaszorítóból, hiszen generális szabályként hiába szabad a genetikailag módosított termékeket behozni az Európai Unióba, ha konkrét esetekben az uniós eljárásrend adta lehetőségek miatt kijátszható a főszabály. Brüsszel ezért még azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy az Európai Bíróság elé citálja a tagállamokból álló Tanácsot, bár szakértők szerint nem sok esélye lenne a sikerre. A patthelyzet feloldásába még a WTO is beleszólhat, ha helyt ad annak az amerikai panasznak, amely a MON 810-zel szembeni osztrák moratórium fenntartásának elmarasztalását szorgalmazza.
Akármi is lesz azonban a GMO-háború kimenetele, a korlátozásokkal élő országok egyben biztosak lehetnek: az Európai Unió lakosainak többsége egybehangzó közvélemény-kutatási eredmények szerint az ő álláspontjukat támogatja, és egyelőre nem kér a genetikailag módosított zöldségekből és gyümölcsökből.
Magyar biotechnológiai érdekek
Magán az uniós döntésen, amely a GMO-kukoricára vonatkozó magyarországi moratórium fenntartását lehetővé tette, a Monsantónál nem lepődtek meg, azon viszont annál inkább, hogy hazánkat nagy arányban támogatták olyan tagállamok is – Spanyolország, Franciaország, Németország és Csehország -, ahol pedig termesztenek MON 810 kódjelű génkonstrukciót tartalmazó kukoricát. (Információink szerint a géntechnológiát amúgy alapvetően támogató Németország esetében valószínűleg a hazánkban landolt német szemét ügye játszott közre abban, hogy Berlin képviselője – mintegy kárpótlásul – mégis Magyarország mellett szavazott.) Az, hogy kukoricát 3 millió hektáron termelő Románia a szavazásnál tartózkodott, egy másik történet. Mivel az országban a hírek szerint megjelent a kukoricamoly, Bukarestben fontolgatják a MON 810-es termesztésének engedélyezését, márpedig elemzők szerint egy ilyen lépés nehezen lenne összeegyeztethető a mostani uniós szintű elutasítással.
Iparági források szerint a moratórium fenntartása előreláthatólag gazdasági kárt okoz Magyarországnak, mivel a géntechnológiát elutasító politika miatt számtalan fejlesztés, kutatás-fejlesztési pénz és kereskedelmi beruházás nem Magyarországon, hanem valamelyik szomszédos EU-tagállamban – például Romániában – landol majd. „Szakmai hagyományai alapján, Magyarországnak méltán lehetne vezető szerepe a régió technológiai előrehaladásában, amelyet ez a döntés átmenetileg lefékezhet” – állítja Czepó Mihály, a Monsanto Kereskedelmi Kft. engedélyeztetési vezetője is. A társaság azonban a jelek szerint hosszú távra tervez, ezt sejteti legalábbis kelet-európai kereskedelmi központjának Budapestre helyezése.
A Monsantónál egyébként állítják: a magyar gazdák körében sokan lennének, akik – anélkül, hogy a társaság bármiféle reklám tevékenységet folytatna ennek érdekében – szívesen vetnének MON 810-es kukoricát. Két évvel ezelőtt a 100 legnagyobb területet művelő vállalkozóból 60 mondta azt, hogy érdekli a kukoricamoly-rezisztens fajta. Főként az országnak azokon a részein kaptak ilyen válaszokat, ahol ez a – nálunk egyébként széles körben nem elterjedt – lepkefaj már okozott akkora kárt, hogy az a mennyiségre és/vagy a minőségre is kihatott.
WILLIN-TÓTH KORNÉLIA
