Többnyire még sajog az ügyfelek arca a gazdasági életben elszenvedett pofontól, amikor segítségért fordulnak Tóth Tamáshoz, akinek vállalkozása a hazai cégadatok rendszerezésére, az információ adatbázisba rendezésére és értékesítésére szakosodott. Az efféle tevékenység hasznára a kényszervállalkozói boom hívta fel Tóth figyelmét a kilencvenes évek elején, amikor a fénykorát élte az üzletszerű szélhámosság. „Már akkor úgy gondoltam, hogy az információ: hatalom. Figyelni és folyamatosan ellenőrizni kell a partnereket, hogy ne utólag derüljön ki: csődeljárás alá vonták, netán éppen felszámolják a céget, amellyel kapcsolatban állunk, vagy egyáltalán nem is létezik” – világít meg a potenciális a veszélyforrások közül néhányat az ügyvezető, akinek előfizetői gyakran a kárvallottak csoportjából kerülnek ki.
Nem csoda. Tóth szerint még az ingyen hozzáférhető, céges alapinformációkat tartalmazó adatbázisokat sem használják elegen. Ezek iránt jobbára csak a ki nem fizetett számlák okozta károk vagy más financiális malőrök elszenvedése után kezdenek érdeklődni a cégek. Ilyenkor viszont a legteljesebb csomagokat igénylik a vevők, a hatályos jogszabályok gyűjteményével együtt. Ez utóbbit Tóthék – a cégadatbázishoz hasonlóan – online, CD-n és PDA-n is elérhetővé tették. „Mindezt egy olyan versenykörnyezetben értük el, ahol az állam céginformációs területen igyekszik monopolhelyzetbe hozni a Microsecet” – mutat rá Tóth.
 |
Tóth Tamás
■ 52 éves, fizikus
■ A céget, amely jelenleg 53 főt foglalkoztat, 60 százalékban Tóth Tamás, 40 százalékban restaurátor végzettségű felesége tulajdonolja. Vállalkozásuk tavaly 610 millió forintos nettó árbevételt produkált. A cég ezzel az elektronikus céginformációs piacon árbevétel tekintetében az 1-2. helyet foglalja el, míg az elektronikus jogi informatikai piacon a 2. helyen áll.
■ Nős, egy lánya van. Hobbijai: utazás, úti videók készítése, speed motorok, a fizikát népszerűsítő tévéműsorok. |
|
|
|
|
FIZIKATERÁPIA. A tavaly 610 millió forintos nettó árbevételt produkáló vállalkozást egy fizikus építette föl. Tóth Tamás e tudományba általános iskolásként, egy relativitáselméletet népszerűsítő könyv kapcsán szeretett bele. Kedvelte a reáltudományokat, miként azt is, hogy a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban a Kossuth-díjas Vermes Miklóstól tanulhatta a fizikát. Attól a csodálatos elmétől, aki a ferdehajítást, vagyis azt, hogy egy tárgy az eldobást követően milyen pályát ír le a parkettával burkolt osztályteremben egy slag segítségével demonstrálta. Vermes volt az is, aki szerette volna, ha a napfogyatkozást az egész iskola megcsodálja, így egy égő rongycsomóval minden osztályon végigvonult, hogy bekormozza az ablakot – a takarítónők őszinte sajnálatára. Hogy utóbbiak nem rajongtak a fizikatanárért, érthető volt, ugyanis Vermes minden óráját látványos kísérletekkel színesítette, a romokat pedig nekik kellett eltakarítaniuk. Így a fizikaterem nap mint nap újjáépült poraiból – Tóth pedig felvételt nyert az ELTE fizika szakára. Ennek elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetem lézerlaboratóriuma kvantumelméleti kutatócsoportjában, majd a Műszaki-Fizikai Kutatóintézetben tanulmányozta a világítódiódák, másnéven LED-ek élettartalmát.
Mivel azonban nem fizették meg kielégítően, s még a munkát sem találta túl érdekesnek, feladta a fizikusmesterséget. Amit munícióként magával vitt e tudományterületről, azok inspirátora, Vermes tanár úr szavai voltak, aki szerint mindennek oka és következménye van, aminek kalkulálhatóságát Tóth a fizika segítségével sajátította el a legjobban.
Nem ő volt az évfolyamában az egyetlen pályaelhagyó. Mivel az informatika állt a legközelebb a fizikához, a Digitalcomhoz szegődött programozónak. Első munkájuk a sok telephellyel rendelkező Utasellátó Vállalat számára egy, a cég energetikai számláit kezelő, költségoptimalizálásra is alkalmas program elkészítése volt. Ennek beüzemelése után hamar kiderült, nagy pénzek takaríthatók meg általa. Mire a Digitalcom csődbe ment, addigra Tóth felismerte, az efféle tevékenységben van pénz. Ezen felbuzdulva restaurátor feleségével Opten Bt. néven energetikai tanácsadó céget alapított 1991-ben, majd egy kül-
ső szakértő alkalmazása után felkereste azokat a társaságokat, amelyekről feltételezte, hogy azok tevékenysége az átlagosnál energiaigényesebb. Kiszállva a helyszínre elmondta, mit tud, illetve azt is, hogy honoráriumként csupán a megtakarítások 50 százalékára tart igényt. „Vito Corleone-i fordulattal élve: az ajánlat visszautasíthatatlan volt” – mondja Tóth, hozzátéve, a cégek évente 4-5, de volt, hogy 10-15 millió forintos megtakarításokat értek el.
Az Opten az energetikai tanácsadásnak akkor fordított hátat, amikor az Állami Fejlesztési Intézet egyik felszámoló biztosa felhívta a figyelmét arra, jó ugyan, amit csinál, de neki sokkal nagyobb szüksége lenne egy olyan programra, amelyben leellenőrizheti, hogy mely cégek állnak felszámolás alatt. Tóth az ötletben újabb lehetőséget látott. Elkezdte figyelni a közlönyökben az eljárás alá helyezett cégeket, majd az összegyűjtött információt adatbázisba töltette, így azokat könnyűszerrel kereshetővé tette. Csődfigyelő programjával megkereste a bankokat, s az e körben szerzett megrendelései révén alakult ki ma is meghatározó vevőköre.
|
sarokpontok
■ Az anyagi és szakmai sikerrel nem kecsegtető pályát időben kell elhagyni
■ A jókor meglépett profilváltáshoz elengedhetetlen a környezet folyamatos figyelése
■ Piaci előnyöket generál a technológiai fejlődésre adott gyors reagálás |
|
|
|
|
INFOCSOMAGOK. Miután cége bt.-ből kft.-vé alakult, rájött, nem csak a negatív adatokkal érdemes kereskedni: a cégekről elérhető információ adatbázisba rendezésén kezdett gondolkodni. Az ötlettel állítása szerint első volt a piacon, a kivitelezéssel nem. Tóth elkövette ugyanis azt a hibát, hogy hírlevélben tájékoztatta a cégeket, mire készül, hogy forráshiányos vállalkozása előzetes megrendeléseket vehessen fel. Pechjére a konkurencia előbb rukkolt elő a termékkel. Az Opten a vetélytársak után, 1995-ben jött ki a Cégtárral, amely a cégbírósági adatokat, a közlönyökben megjelenő változásokat tartalmazta. Tóth kezdetben csupán alapadatokat értékesített, de rájött, lépéselőnyre az összetettebb adatszolgáltatások révén tehet szert, így vállalkozása a ma már emelt szintű céginformációs csomagokkal kereskedik. A CD után online módon és PDA-n is elérhetővé tette a vállalati mérlegeket, árbevétel-sorokat, eredmény-kimutatásokat. Emellett összefoglalókat kezdett kínálni, a program ma már megmondja, javasolt-e adott céggel az üzleti kapcsolattartás, eljárás alatt van-e a keresett vállalkozás, mennyi hitel adható a cégnek, melyek a legfontosabb pénzügyi mutatói, illetve azokkal a saját ágazatában hol foglal helyet a cég.
„Mindemellett magyar és EU-s jogszabálygyűjteményt is kínálunk” – jegyzi meg Tóth, hozzátéve, vevőik főleg abból a körből kerülnek ki, amely abból él, hogy jól hitelezzen. A pénzintézeteket segíti adóslistájuk is. Ez része a céginformációs szolgáltatásnak, amely egyrészt az adóhatóság adatbázisából építkezik, de egyéni bejelentéseknek is helyet ad, amennyiben az adósság megléte bizonyítható” – mondja Tóth. Felesége, aki egyben cégtársa is, nemrég felolvasott neki egy színes hírt valamelyik napilapból, miszerint az adóhivatalhoz érkező feljelentések többségét a kirúgott alkalmazottak, illetve az elvált feleségek hirtelen haragja szüli. Bár Tóth nem tart ilyesmitől, és válást sem fontolgat, ma is bölcs döntésnek tarja, hogy a cégtulajdonlásban nem osztozott külsős személlyel.
Ennek ellenére megérti barátját, aki azután
alapított közös céget konkurensével, hogy a német cég, amelyet addig képviselt, fel akarta vásárolni. A szóban forgó vállalkozó, Buriusz László a darugyártással foglalkozó Gép és Daru Kft. vezetője azt mondja, azért tartja jó történetnek az Optenét, mert Tóth a saját szellemi erejéből épített vállalkozást, nem a rendszerváltásból átörökített kapcsolatokat mozgatott meg a siker érdekében. Annak viszont nem örül, hogy egy fizikussal kevesebb mozog a pályán. Szerinte Tóth Tamás ott is létre tudott volna hozni értéket, miközben elismeri: „a fizikus karrier anyagilag nem jövedelmezett volna ilyen jól”.
