Két éve még nem váltott ki különösebb izgalmat az utazók körében, amikor a Wizz Air fapados légitársaság karácsonyi akcióként – a régióban elsőként – 10 és 20 ezer forintos címletekben ajándékutalványos repülőjegy-értékesítésbe kezdett. Az interneten és a gépek fedélzetén is árult tiketteknek az idei ünnepi szezonban azonban már jóval nagyobb keletjük volt.
A repülőjegyesnél persze továbbra is kedveltebbek a könyvvásárlásra és fotókidolgozásra váltható szelvények. A magánszemélyek közötti ajándékozásban az utalványoknak azonban általában csak akkor van jelentőségük, ha az ajándékozóknak fogalmuk sincs, mit vásároljanak, készpénzt pedig szégyellnek adni. A boltok, szolgáltatók ezért egyelőre inkább csak presztízsből, nem pedig komoly ügyfélszerzési reménnyel bocsátanak ki ajándék tiketteket. Így itthon vélhetően még jó darabig nem terjed el az Egyesült Államokban dívó e-utalványos módszer. Ott tipikus, hogy például egy kollektíva a nősülés előtt álló kollégának pénzt dob össze, majd a nászajándéknak szánt összeget egy elektronikus, bankkártya formátumú, ám folyószámlaháttérrel nem rendelkező, valamelyik banknál kiváltott e-utalványon nyújtja át. Ezzel tulajdonosa bármelyik, a bank kártyáit elfogadó helyen fizethet a fedezet erejéig.
Hazai banki körökben nem vitatják, hogy az e-utalvány korszerű megoldás, ám széles körű bevezetése idehaza nincs napirenden. Ennek oka a mentalitásunkban keresendő: a magyar lakosság a meglévő bankkártyáit is alig használja, legalábbis a tengerentúli vásárlókkal összehasonlítva.
EMELKEDŐ LIMITEK. Míg tehát a magánszemélyek visszafogottan viszonyulnak az utalványok ajándékozásához, addig a vállalatok körében kifejezetten népszerű ez a konstrukció. A társaságok 80-90 százaléka – az adókedvezmények kihasználása érdekében – vásárol utalványokat, hogy azokat jövedelemkiegészítő juttatásként adja a dolgozóiknak. Összesítő felmérések még nem készültek, de becslések szerint a tavalyi utalványforgalom 150-200 milliárd forintra rúghatott. A szelvények mintegy felét az élelmiszer-kereskedelmi láncok saját üzleteikben beválthatóan bocsátják ki, másik felét pedig a több ezer elfogadóhellyel szerződésben álló három francia cég – az Accor Services, a Sodexho Pass és a Cheque Dejeuner – honi filiáléi hozzák forgalomba. A teljes magyarországi piac nagy részét az étkezési tikettek teszik ki, a legtöbben ugyanis élelmezési hozzájárulást kapnak a fizetésük mellé.
E „pántlikás pénz” csak meghatározott értékig biztosít adókedvezményt; ebben az évben valamelyest emelkedtek ezek a plafonértékek. A gazdasági megszorítások tovább kedveznek az ajándékozónak némely esetben adómentességet is biztosító szelvények forgalmának. A dolgozók otthoni internet-előfizetését, vagy a kulturális rendezvények (színház, múzeum) látogatását például korlátlan adómentességgel támogathatják a munkaadók.
A vállalati szférában tavaly felbukkant az e-utalvány is: a piaci újonc Pannon Tikett a Volksbankkal közös, úgynevezett VISA Ételkártya értékesítésébe vágott. A jelentős adómegtakarítás okán a közel 1400 főt foglalkoztató Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország – szakszervezeti áldással – a 13. havi bért úgynevezett cafeteria utalványozással váltotta fel. Az egyre népszerűbb megoldásnál a dolgozó már tetszés szerint választhatja ki a meghatározott keretösszegből, hogy milyen formában – például iskolázási, élelmiszer-vásárlási vagy nyaralási támogatásként – kívánja a juttatást igénybe venni. A már a cafeteria rendszerben csemegéző vállalati, önkormányzati dolgozók körében – miként erre a humánerőforrás tanácsadó Mercer Kft. egy tavalyi kutatásából fény derült – a legnépszerűbb elem az internet, az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás és az üdülési csekk. Legkevésbé nyelvtanfolyamokra, önképzésre és biztosításokra szeretik költeni a támogatást a juttatáscsomagból választó dolgozók.
„Vevőink között jelenleg a magántulajdonú cégek vannak túlsúlyban” – mondja Bessenyey Bálint, a Sodexho Pass ügyvezető igazgatója, akinek vállalata a magyarországi részesedést tekintve fej-fej mellett halad az Accor Services céggel. Az ipar, a kereskedelem és a szolgáltató szektorok vállalatai kétharmados arányban képviseltetik magukat, míg az állami szférához tartozók (önkormányzatok, oktatási intézmények, tisztiorvosi szolgálatok, bíróságok, földhivatalok) aránya 30 százalékos.
A piac az idén dinamikusan bővül. A kibocsátó cégeknél 2007-ben 5-10 százalékos forgalomnövekedésre számítanak, és még ezután is bőven marad lefedetlen terület a vállalati szegmensben. Ám már azokra az időre is készülnek, amikor a magánszemélyekért folyik majd a küzdelem. Az Accor például megnyitotta online „e-boltját”, amellyel a kisvállalkozásokat, az egyéni vállalkozókat és a magánszemélyeket célozta meg. Komoly hamisítási veszéllyel egyiküknél sem számolnak, de azért fokozottan ügyelnek a biztonságra. Ha mégis porszem kerül a gépezetbe, és hamis utalvánnyal fizet valaki, akkor a kárt az elfogadóhely viseli.
