2006-ban 38,3 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, akik összesen 100 millió napot töltöttek el Magyarországon, ami 6 százalékos növekedés az azt megelőző évhez képest – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb összegzéséből. Némileg szomorú ugyanakkor, hogy a látogatók háromnegyedét, 29,1 millió főt az egy napra érkezők adták, ami egyébként 11 százalékos növekedés. Az egy napra érkezők közül 15,3 millió fő volt a kirándulók és 13,6 millió a tranzitutasok száma. A szomszédos országok közül Románia, Szerbia, és Montenegró állampolgárai voltak a legfőbb tranzitutasok, ők tették ki
az átutazók közel 50 százalékát. Az egy napra beutazók (kirándulók) többsége Szlovákiából (36%), Ausztriából (25%) és Romániából (16%) érkezett.
(Fotó: MTI)
Akik több napra tisztelték meg hazánkat, azok átlagos tartózkodási ideje 7,7 nap volt tavaly. Az általuk eltöltött összes idő kismértékben, 4 százalékkal nőtt. A több napot hazánkban tartózkodó külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régiók Budapest, a Nyugat-Dunántúl és a Balaton voltak. Az 1–3 napra hazánkba látogatók kimagasló arányban (41%) Budapesten fordultak meg. A négy- vagy többnapos látogatások esetében Budapest 36 százalékkal, de a Nyugat-Dunántúl és a Balaton 22–23 százalékkal szintén jelentős vonzerővel bír. Az összes látogató több mint 75 százaléka ezt a három régiót kereste fel.
A külföldi látogatók 958 milliárd, a turisztikai célból utazók 670 milliárd forintot költöttek hazánkban az elmúlt évben.
Kevesebb magyar utazott külföldre
2006-ban a magyar állampolgárok 17 millió alkalommal utaztak külföldre. Kismértékben csökkent az egynapos utazások száma (2%), míg a többnapos látogatások esetében nagyobb, 14 százalékos visszaesés tapasztalható. A lakosság 61 millió napot töltött el külföldön, ennek 17 százalékát egy-, 83 százalékát többnapos látogatásokon. A többnapos utazásoknál a lakosság külföldi átlagos tartózkodási ideje 8,4 nap volt. 2006-ban a külföldre látogatók csaknem 558 milliárd forintot költöttek el utazásaikhoz kapcsolódóan. Az utasforgalmi egyenleg 400 milliárd forintot tett ki, amiből a turisztikai fogyasztás egyenlege 277 milliárd forintot ért el – olvasható ki a KSH adataiból.
Több is lehetett volna
A külföldi látogatók számának alakulását elemezve, Bencze Gábor, a Gellért Szálló igazgatója a FigyelőNetnek elmondta: a 6 százalékkal szemben a növekedés 7 vagy akár 8 százalékos is lehetett volna, ha nincsenek az őszi zavargások a fővárosban. Bár az események nyomán viszonylag kisebb mértékben mondták le foglalásaikat a külföldi vendégek, az érzékelhető volt, hogy visszaestek a megrendelések.
A szakember hangsúlyozta, a magyar gazdaság szempontjából nem csak azt kell nézni, hogy adott esetben 10 százalékkal kisebb például egy szálloda forgalma, hanem azt, hogy ugyanennyivel csökken a kapcsolodó szolgáltatások teljesítménye, a péké, a mosodásé, a hús és zöldség-gyümölcs szállítóé, és még sorolhatnánk.
